Fejezetek a Kőzetek Naplójából

Rejtélyes pókszabásút konzervált a megkövesedett gyanta

2021. május 11. 16:00 - Fejes Valentin

Néhanapján megesik, hogy a borostyánokkal üzérkedők meglátogatják a tudományos intézeteket, és felajánlanak pár értékesebbnek tűnő darabot megvételre. Ez érdekes esetekhez vezethet, de a jelenlegihez hasonló valószínűleg nem történt meg korábban.

chimerarachne_fb.jpg

Po Vang (Chinese Academy of Sciences) és Gonzalo Giribet (Harvard University) saját bevallásuk szerint nem tudtak egymás kutatásairól mindaddig, míg egyedülálló módon meg nem jelent munkájuk ugyanabban a folyóiratban, a Nature Ecology & Evolution hasábjain. A csapatok összesen négy példányról osztották meg észrevételeiket, ugyanakkor nem minden tekintetben jutottak közös nevezőre. Az ízeltlábú a Chimerarachne yingi nevet kapta az antik görög mitológia keverék-szörnyetege, Tüphón és Ekhidna rettenetes fattya, a Khimaira után – mint számtalanszor korábban, ez most is sokatmondó, hiszen az őslény pontosabb rendszertani hovatartozását jellegzetes ismertetőjegyei miatt nehéz megállapítani.

chimerarachne_yingi_hatulnezetbol_po_vang.jpg

A Chimerarachne yingi egyik megkövesedett gyantába ragadt egyede (fénykép: Po Vang)

A hímek megnagyobbodott és speciális feladatot ellátó végtagjaik, a tapogatólábak (pedipalpus) segítségével helyezhették el a spermát a nőstények ivarnyílásába (epigynum). Testük hosszának több, mint a felét (nagyjából 3 millimétert) tette ki a potrohuk végén elhelyezkedő, sertékkel borított nyúlvány, a flagellum, melyet környezetük észlelésére használhattak. Szövőszemölcsökkel ugyancsak rendelkeztek, bár hálót még nem készíthettek. A Chimerarachne a középső kréta idején, hozzávetőlegesen 100 millió éve élt. Dr. Russell Garwood (University of Manchester) elmondása alapján napjaink pókjai a szál- és ostorfarkúakra emlékeztető ízeltlábúakból fejlődhettek ki mintegy 315 millió évvel ezelőtt, ugyanakkor a Chimerarachne nem tekinthető közvetlen elődjüknek, mindössze egy közös ősön osztoznak.

chimerarachne_yingi_tinghua_jang.jpg

A Chimerarachne yingi a fák közelében tengethette mindennapjait, bár életmódjáról konkrétumokkal nem igazán szolgálhatnak (Tinghua Jang illusztrációja)

Paul Selden (Paleontological Institute and Department of Geology, University of Kansas) nem zárta ki teljesen annak a lehetőségét, hogy a Chimerarachne leszármazottai a mai napig fennmaradhattak valahol a mianmari dzsungelek mélyén. „Ugyan még nem találtunk egyetlen ilyen példányt sem, az ehhez hasonló élőhelyek jórészt feltérképezetlenek, ráadásul nehezen észrevehető állatokról van szó.” – érvelt feltevése mellett a kansasi egyetem kutatója.

A cikk eredetileg 2018. március 12-én jelent meg.

A szöveg forrásai:

_png_fejezetek_a_kozetek_naplojabol_tamogato_gomb.png

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://akozeteknaploja.blog.hu/api/trackback/id/tr6916417016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása