A pteroszauruszok, avagy repülő őshüllők legkorábbi képviselői mintegy 230 millió évvel ezelőtt kaphattak szárnyra, s a gerincesek közül elsőként hódították meg maguknak az eget. A XIX. században, mikor a paleontológia igazán gyerekcipőben járt, a kövületeiket alaposabban szemügyre vevő…

A késő krétában hatalmas kiterjedésű beltenger árja hömpölygött a mai Észak-Amerika területének jelentős részén, mely számos lenyűgöző teremtménynek adott otthont. A korábban előkerült leletanyag szinte kivétel nélkül nagy izgalommal töltötte el a szakembereket, hiszen a fosszíliák gyakran nem…

A dinoszauruszok unokaöccseinek tekinthető pteroszauruszok (vagy repülő őshüllők) üreges, rendkívül vékony falú csontjai eléggé ritkán kövülnek meg, ezért történetük, kiváltképp annak korai szakasza a mai napig meglehetősen titokzatos. Egy kezdetleges képviselőjükről érkezett friss fejlemény nemrég…

A pteroszauruszok váltak az első olyan gerincesekké, melyek önerejükből képesek voltak a levegőbe emelkedni. Eredetük legalább olyan rejtélyes, mint letűnésük az élet nagy színpadáról: a korábban előkerült leletanyag arra engedte következtetni a tudósokat, hogy a kréta végére mindössze egyetlen…

A hüllők említésére sokak gondolatában egy nagyra nőtt, kevésbé értelmes és lomha teremtmény jelenhet meg elsőként, holott számos olyan kivétel akad közöttük, melyek nem erősítik a szabályt. Nagyon könnyen találhatunk ilyen példát már csak akkor is, ha kizárólag az utolsó szempontot vesszük…

2006-ban paleontológusok egy maroknyi csapata ásatásokat végzett a Góbi sivatag nyugati térségében, az elhagyatott Gurilin Tsav környékén. Buuvei Mainbayar (Mongol Tudományos Akadémia) valami olyasmit talált, amit nem tudott pontosabban meghatározni, ezért megmutatta azt Cuihidzsi Takanobunak, hogy…