Ahogy az számtalanszor bebizonyosodott az utóbbi évek során, a múzeumok raktáraiban található leletanyag sokszor szolgálhat kellemes meglepetésekkel az íratlan múltat kutatók számára – gyakran teljesen új fajokat fedeznek fel vagy épp az ősállatok életének egy mindaddig ismeretlen részletére derülhet fény az ottani maradványok tüzetesebb tanulmányozásával. Dean Lomax, a Manchesteri Egyetem munkatársa kollégáival egy kisméretű ichthyoszaurusz csaknem hiánytalan csontvázát vizsgálta meg, munkájuk eredményeit pedig a Historical Biology tette közzé az elmúlt napokban.
▲ Fiatal ichthyoszaurusz (Esther van Hulsen illusztrációja)
Az idehaza régebben halgyíkokként emlegetett teremtmények tökéletesen alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz: áramvonalas testükkel, lapátszerű végtagjaikkal és félhold alakú farokúszójukkal szelték a habokat, így nem csoda, ha rájuk pillantva a delfinekre, esetleg a cápákra gondol elsőként az ember. Fosszíliáikkal szerte a világon találkoztak a szakértők, melyek a felnőtteken kívül meg nem született vagy épphogy csak a világra jött ivadékokhoz tartoztak. Mivel ezek többnyire rossz megtartásúak, a Lapworth Földtani Múzeum egyik fiókjában sokáig figyelmen kívül hagyott egyed különlegesnek bizonyult – mint utóbb kiderült, több szempontból is.
▲ Az ichthyoszauruszok elevenszülők voltak – a képen egy Cryopterygius kristiansenae néz anyai örömök elé (Esther van Hulsen illusztrációja)
Az orrától a farka végéig körülbelül hetven centiméteres őslényt a koponya jellegzetességei alapján az Ichthyosaurus communis példányaként sikerült beazonosítani. A jelek szerint a csontosodás folyamata nem ment végbe teljesen, ezért biztosak lehetünk benne, hogy egy növésben lévő kölyök pusztult el annak idején.
▲ Dean Lomax a fiatal ichthyoszaurusz kövületével (fénykép: Dean Lomax)
Bordái között, a gyomor tájékán apró, karomszerű képletekre bukkantak, amik az utolsó vacsorája bizonyítékainak tekinthetők: ezek egykor kalmárok karjain helyezkedtek el, e puhatestűek segítségükkel még biztosabban ragadhatták meg zsákmányukat. Egy korábbi tanulmányban más halgyíkok kapcsán ettől eltérő jelenségről számoltak be – a Stenopterygius esetében például az utódok kezdetben kizárólag halakon éltek, majd később áttértek a fejlábúak fogyasztására.
▲ Így vadászhatott az Ichthyosaurus communis-kölyök (Julian Kiely munkája)
A kövület kora, illetve megtalálásának helye sajnálatos módon nem került feltüntetésre korábban, így ezek meghatározása ugyancsak a kutatásban részt vevők feladatává vált, ehhez Ian Boomer és Philip Copestake segítségét vették igénybe. Előbbiről a jellegzetes mikrofosszíliák árulkodtak: a fiatal ichthyoszaurusz 199–200 millió évvel ezelőtt élhetett. Maga a maradvány talán Gloucestershire környékéről származhat, ezzel kapcsolatban azonban nincs teljes egyetértés, hiszen az alsó jurából származó kőzetek nagyon gyakoriak az Egyesült Királyság területén.
A cikk eredetileg 2017. november 12-én jelent meg.
A szöveg forrásai:
Esther van Hulsen DeviantArt-profilja
