Valaha létezett egy csodálatos birodalom: ez volt Dinóország. Néhai lakói nem hagytak hátra írásos feljegyzéseket, sőt, magasba törő emlékműveket sem emeltek saját dicsőségük hirdetésére, ám a fosszíliákat rejtő kőzetek, melyek hosszú évmilliókon keresztül megőrizték maradványaikat, ugyancsak beszédesek. A paleontológusok legnagyobb örömére egész régóta tart már a felfedezések aranykora, így a tudósok rendre korábban ismeretlen fajok kövületeire bukkannak. Köreikben dübörgő hústornyok, tetőtől talpig vértbe öltözött behemótok, rettenetes ragadozók és fura különcök egyaránt előfordulnak.
Na de kicsodák pontosan e rég letűnt királyság nemrég érkezett jövevényei? Érdekesebbnél izgalmasabb alakok állnak a hosszan kígyózó sorban, viszont egy vékonyka kötetbe csak a szerencsésebbek kerülhettek bele. Ilyen például a kis Stegouros – a korai páncélos dinoszaurusz fűrészes farkát balra-jobbra suhogtatva valószínűleg hátrálásra késztethette elszánt támadóit. A bizarr Bajadasaurus jókora, kissé előrehajló nyaki tüskéivel kilógott az óriási termetű szauropodák sorából. Az Ambopteryx szintén egyedülálló jelenség, mert bár testét tollak borították, a denevérekére emlékeztető bőrszárnyakon vitorlázott.
▲ Concavenator, a címlapsztár (Jeneses Imre illusztrációja)
▲ A bőrszárnyakon vitorlázó Ambopteryx (Jeneses Imre illusztrációja)
▲ Bajadasaurus, a prehisztorikus punk (Jeneses Imre illusztrációja)
Erősen foghíjas lenne az érdeklődők frissen szerzett tudása a tágabb világ ismertetése nélkül, ezért többek között felvetődött a nyughatatlan kontinensek mozgása, a rétegtan fontossága, valamint a tömeges kihalásokhoz vezető tényezők vizsgálata. Nehezebben emészthető témák ezek, de a szerző, Dr. Bujtor László őslénykutató, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem munkatársa olyan közérthető módon magyaráz, hogy a kisebbek vagy a természettudományokban járatlanabbak gond nélkül érthetik meg az olvasottakat. A kreatív kiadványszerkesztés Imre Judit szépérzékéről tesz tanúbizonyságot, emellett dicséret illeti természetesen Jeneses Imrét is, aki egyedi stílusban alkotott, egyszersmind szakmailag helytálló illusztrációival lelket lehelt a könyv alanyaiba.
▲ Bevezetés a rétegtan rejtelmeibe (dizájn: Imre Judit; illusztráció: Jeneses Imre)
▲ A dinoszauruszok felemelkedése (dizájn: Imre Judit; illusztráció: Jeneses Imre)
Bármennyire örülök azonban az ehhez hasonló igényes hazai kiadványok megjelenésének, képtelen vagyok szó nélkül elmenni a hiányosságok, illetve a hibák mellett. Személy szerint keveselltem az őslényekről közölt információk mennyiségét: a buborékfelhőkbe elhelyezett egy-két érdekességet leszámítva kizárólag a legalapvetőbb adatokról szerezhetünk tudomást, holott bőven tudnánk még róluk mesélni, pláne a különösen széles ajánlott korosztályt (7–99 évesig) figyelembe véve. Biztos sokan kíváncsiak mondjuk a Csontháborút kirobbantó okokra, szívesen hallanának az állatok feltételezett életmódját alátámasztó bizonyítékokról, az Ubirajara és az Aquilolamna kapcsán pedig nyugodtan említhették volna a pár országban sajnos máig égető problémát jelentő kövületkufárkodást, a fosszíliákkal folytatott feketekereskedelmet. Akadt aztán néhány olyan hajmeresztő kijelentés, amikkel egész egyszerűen nem tudtam mit kezdeni… Míg a növényevő Plateosaurus közeli rokona, az Issi valamiért Placerias-húsra éhező vérengző fenevaddá vált, addig a 99 millió éves burmit (mianmari borostyán) fogságába esett tetű, a Mesophthirus téren-időn átvágva akar kárt tenni a 125–130 millió éve a mai Spanyolország területén vadászó Concavenator dús sörényében. Ki érti ezt?
▲ A fűrészfarkú Stegouros adatlapja (dizájn: Imre Judit; illusztráció: Jeneses Imre)
Előreláthatólag 2024 végére érkezik a folytatás – remélhetőleg kevesebb bakival, ennél kicsit tartalmasabban, Dinóország új lakóinak kibővített névsorával. Jó munkát kívánok hozzá, s persze kíváncsian várom a végeredményt!
Köszönöm szépen a szerzőnek a bemutatóra felajánlott példányt! A könyv profilja ide kattintva érhető el.
Jeneses Imre Instagram-profilja
Imre Judit honlapja
