Bolygónk szinte ködbe vesző múltja, az élővilág sokszínűségének okai vagy eredetünk a mai napig sokakat foglalkoztatnak korosztályra való tekintet nélkül, lázba hozva a kíváncsi érdeklődőket és a szakmák legnagyobb koponyáit egyaránt. A GABO Könyvkiadó egy „bámulatosan nagy munka” eredményét tette közzé a neves Dr. Douglas Palmer Evolúció című kiadványa képében.
A kötet megjelenését Charles Darwin születésének kétszázadik, és vélhetőleg legfontosabb hagyatéka, A fajok eredete százötvenedik évfordulójára időzítették, annak összeállításában a világhírű londoni természettudományi múzeum is közreműködött. Szerzője, Dr. Douglas Palmer (lásd jobbra) a Cambridge-i Egyetem oktatója, számos ismeretterjesztő kiadás írója – ezek közül A történelem előtti világ atlasza (Atlas of the Prehistoric World), valamint Az ember eredete (Origins: Human Evolution Revealed) élt meg magyar fordítást, majd terjedhetett el szélesebb körben hazánkban. A másodikkal főiskolai tanulmányaim során volt szerencsém találkozni: a szakszerűen, mégis olvasmányosan fogalmazott szövegre, a magával ragadó stílusra már akkor felfigyeltem.
Jelen könyvet forgatva olyan érzésem támadt, mintha egyszerre többet lapozgatnék. A Bevezetés és Az evolúció tudománya biztos támpontokként szolgálhatnak a továbbiakhoz, mivel remek biológiai és őslénytani alapokat nyújthatnak azok számára, akik kevésbé járatosak ezekben a témakörökben. Egyebek mellett tisztázásra kerül az evolúció fogalma az élet összefüggéseivel, illetve a kövületek természetével egyetemben; figyelemmel kísérhetjük, miként született meg Darwin elmélete és hogyan jött képbe ennek kapcsán Alfred Russel Wallace; ismertetik a kormeghatározás manapság alkalmazott módszerein kívül a máig megoldatlan problémákat, az egyelőre megválaszolatlan kérdéseket.
▲ Mi az evolúció? (kép forrása: Amazon)
▲ Az élet összefüggései (kép forrása: Amazon)
A leglátványosabb rész minden bizonnyal Az élet története lesz, ennek keretein belül Peter Barrett igyekezett életet lehelni az írott történelem előtti világba alkotásai által. A művész harminc éve keresi kenyerét természetrajzi illusztrátorként, és ahogy az kiderül a hátsó fülszövegből, ezt szánta pályafutása csúcsának. Ha az általa készített életképeket egymás mellé helyeznénk, akkor egy ötven méter hosszú tablót kapnánk, ennek kicsinyített másolatát zárásként kihajtható melléklet formájában jelenítették meg. Földünk csaknem négymilliárd éves múltjának száz jelentősebbnek ítélt állomását vették górcső alá, a homályos kezdetektől fogva a karbon mocsarain át a dinoszauruszok uralmán keresztül egészen az emberi faj felemelkedéséig. Másokkal szemben sikerült megteremteniük egy egészségesnek tekinthető egyensúlyt azáltal, hogy a helyi flórák és faunák sokszor teljesen mellőzött vagy eléggé háttérbe szorított tagjainak (például a mezozoikum alatt előforduló emlősöknek, a kisebb ízeltlábúaknak, kétéltűeknek) ugyanúgy helyet szorítottak, mint a gyakrabban ábrázoltaknak. A dél-amerikai és az ausztráliai megafauna ugyanakkor valamiért kimaradt, pedig biztosra veszem, hogy az olvasókat lenyűgözték volna a kisebb gépkocsi méreteivel vetekedő tatuk, a félelmetes gyilokmadarak, a gigantikus földilajhárok, a fura megjelenésű erszényes oroszlánok és a komodói varánuszok hatalmasra nőtt rokonai.
▲ Erdőtűz a karbon időszakban – Joggins, Új-Skócia, Kanada (kép forrása: Amazon)
▲ Eocén élet a trópusi Londonban – Abbey Wood, London, Anglia (kép forrása: Amazon)
▲ A jégkorszaki megafauna hírmondói – Papatowai, Otago, Új-Zéland (kép forrása: Amazon)
Az élet fája tovább növelheti a kötet értékét, hiszen szakít a hagyományokkal, így a mára erősen elavult linnéi eljárás, az alaktani hasonlóságok helyett a friss kutatási eredményekre, az evolúciós kapcsolatokra alapozva rendszerezi szűkebb-tágabb környezetünk lakóit, amivel országunkban élen járhat az általánosabb jellegű ismeretterjesztő művek viszonylatában. A kategorizálás a különböző molekuláris biológiai fejleményekre építkezve, az úgynevezett kládokat segítségül hívva történik, ezekről bővebb tájékoztatást kaphatunk a Főbb rendszertani csoportok fejezetben.
▲ A korszerű rendszertan leegyszerűsített kladogramja (kép forrása: Amazon)
Az Őslénytani lelőhelyek a könyvben szerepeltetett helyszíneket gyűjtötte egy csokorba, és a korábban közölteket plusz információkkal, honlapokkal, ajánlókkal egészíti ki. Többségük szabadon látogatható, sőt, a megfelelő engedélyek birtokában még a gyűjtés is engedélyezett, belőlük válogatva egy személyes bakancslistát állíthatunk össze.
▲ Őslénytani lelőhelyek listája ábécé-sorrendbe szedve (kép forrása: Amazon)
Az Evolúció végét jelzi az idegen kifejezéseket tömören megmagyarázó Fogalomtár, a rövid Név- és tárgymutató, a Köszönetnyilvánítás és a már említett panorámakép, mint kihajtható melléklet. Utóbbiakat gyarapítja egy időskála, valamint a kambriumi robbanásként elkeresztelt eseményt és a kréta-paleogén határán bekövetkezett kihalás apropóján a tömeges pusztulásokat taglaló részek.
▲ Az időskála (kép forrása: Amazon)
A több szempontból fokozott tempót diktáló világunkban az efféle, egyébként rendkívül igényes kiadásoknál egyetlen probléma merülhet fel: más médiumokkal (mondjuk a honlapokkal és a blogokkal) nehezen vehetik fel a versenyt naprakészségüket illetően. Ennek ellenére az Evolúció olyan átfogó és hiánypótló alkotásra sikeredett, ami hatalmas űrt töltött be a hazai kínálatban, és melyre régóta szükség volt. „Minden család otthonában, minden iskolában és minden könyvtárban ott a helye.” – fogalmaznak az első fülszövegben. Abszolút egyetértek!
A bemutató eredetileg 2018. július 23-án jelent meg.
Köszönöm a GABO Könyvkiadó felajánlását! Ide kattintva érhető el a könyv profilja, itt pedig a University of California Press oszt meg részleteket az eredeti, angol nyelvű kiadványból.
