Körülbelül 16–19 millió évvel ezelőtt, a kora miocén idején valóságos paradicsomi állapotok uralkodtak Új-Zéland Déli-szigetén: a babér- és pálmafélék, valamint kőtiszafák alkotta buja szubtrópusi erdőségekben a több, mint negyven különböző madárfaj teknősökkel, denevérekkel, illetve krokodilokkal osztotta meg életterét. Mint utóbb kiderült, nem kizárólag a moák számítottak óriásnak ezen a vidéken.
2008-ban, Central Otago környékén két részleges lábcsontra (tibiotarsus) bukkantak az egykori bányászváros, Saint Bathans melletti gazdag lelőhelyen. Az őslénykutatók eleinte úgy gondolták, egy termetes sas kövületeivel van dolguk, ám az utólag elvégzett alaposabb vizsgálatok arra világítottak rá, hogy megérzésük ezúttal csődöt mondott.
▲ Zajlik az ásatás a Saint Bathans melletti lelőhelyen (fotó: University of Queensland)
A paleontológusok néhány éve a valaha élt legnagyobb papagáj megkövesedett maradványait tárták fel. A Heracles inexpectatus kétszer akkorára nőhetett meg, mint a jelenlegi rekordtartó, a súlyosan veszélyeztetett bagolypapagáj (vagy kākāpō; Strigops habroptilus) – a szakértők magasságát egy méteresre, tömegét pedig hét kilogrammosra becsülték.
▲ A Heracles inexpectatus fosszíliái egy kākāpō maradványaival összehasonlítva (fénykép forrása: Trevor H. Worthy & társai)
A szegényes leletanyag birtokában egyelőre csak találgatásokba bocsátkozhatnak a mára kihalt madár életmódjával kapcsolatban. Minden bizonnyal röpképtelen lehetett, így a talaj közelében kutathatott tápláléka után. Hogy fenntarthassa jókora testét, a gyümölcsök mellett néhanapján kisebb állatokat kebelezhetett be, ugyanakkor a dögöt sem vethette meg.
▲ Három, az ökörszemfélékhez (Troglodytidae) tartozó Kuiornis nyüzsög a hozzájuk képest hatalmas Heracles körül (Brian Choo illusztrációja)
Az esetről készített tanulmányt Trevor H. Worthy professzor, az ausztráliai Flinders University munkatársa állította össze kollégái közreműködésével. A kutatás eredményeit a Biology Letters publikálta.
A cikk eredetileg 2019. augusztus 08-án jelent meg.
A szöveg forrásai:
- a Flinders University honlapján olvasható közlemény
- az ABC News híradása
- Jenny Howard írása a National Geographic weboldalán
Brian Choo DeviantArt-profilja