Két ujjban végződő, nevetségesen aprócska mellső végtagok, csontroppantó erejű, borotvaéles fogakkal teletűzdelt állkapcsok és tekintélyt parancsoló méretek – alig akadhat olyan ember a világon, akiknek fejében a Tyrannosaurus rex neve hallatán ne rajzolódna ki e jól ismert kép a késő kréta rettegett ragadozójáról. Közel 120 év után azonban a zsarnokgyíkok koronázatlan királyának egyeduralma megrendülni látszik…
A Rio Grande szomszédságában fekvő Elephant Butte környékéről sokáig csupán töredékes kövületekre bukkantak, így a térség messze elkerülte a paleontológusok figyelmét. 1983-ban viszont az Új-Mexikói Természettudományi Múzeum munkatársa, Dave Gilette egy hatalmas húsevő dinoszaurusz maradványait tárta fel a meglehetősen kietlen vidéken. Vajon melyik fenevadhoz tartozhattak a megkövesedett csontok? Jelentősége ellenére kollégái keveset foglalkoztak a felfedezéssel, a felületes beazonosítást követően a Tyrannosaurus rexhez társították a kissé szegényes leletanyagot, melyet harminc évvel később Dr. Sebastian Dalman kollégáival karöltve vizsgált felül alaposabban.
▲ Elephant Butte (fotó: Dr. Spencer Lucas)
Kutatásuk eredményei nemrég láttak napvilágot: a 12 méter hosszú, 8 tonnás szörnyeteget új fajként írták le a kevésbé fantáziadús Tyrannosaurus mcraeensis néven. Természetesen rögtön akadtak kételkedők, ám a Scientific Reports által publikált tudományos dolgozat szerzői több megalapozottnak tűnő érvelésükre támaszkodva magabiztosan állnak ki elméletük helyessége mellett. Egyrészt a jelentéktelennek ítélt csonttani különbségek bizonyos fosszíliák esetében egészen szembeötlőek (az alsó állkapocs például kevésbé robosztus, vonala egyenes, emellett hiányoznak a szemek fölötti kisebb kinövések), másfelől a kormeghatározás alapján ez az állat körülbelül 5–7 millió évvel korábban, hozzávetőlegesen 71–73 millió éve élt, harmadszor pedig Új-Mexikó nyugati része eléggé kívül esik az eddigi lelőhelyek (Montana, Wyoming, illetve Dél-Dakota államok) köréből.
▲ A Tyrannosaurus mcraeensis (világosabb) és a Tyrannosaurus rex (sötétebb) kövületei (kép forrása: Dr. Sebastian Dalman & társai)
Bár a T. rex a legtöbbet tanulmányozott őslény valaha, eredetét a mai napig homály fedi – a nemzetközi csapat munkája ebben a tekintetben szintén fordulatot hozhatott. Mivel legközelebbi rokonai Ázsiából származnak (míg a Tarbosaurus bataar a mongóliai Góbi-sivatagból, addig a Zhuchengtyrannus magnus Észak-Kínából ismert), ezért jó ideig tartotta magát az elképzelés, miszerint az uralkodói vérvonal innen ered, de a friss fejlemények tükrében a Tyrannosaurini klád bölcsője talán Észak-Amerikában ringhatott. Akkoriban sekély beltenger osztotta ketté a földrészt, a Tyrannosaurus mcraeensis a keletre eső Laramidia déli csücskét népesítette be. Itt a növényevők kortársaikhoz képest sokkal nagyobbra nőttek, velük lépést tartva válhattak a tyrannoszauruszok is idővel óriásokká.
▲ Egy Sierraceratops turneri a háttérben feszülten figyeli a színről távozó Tyrannosaurus mcraeensis minden lépését (Sergey Krasovskiy illusztrációja)
A történetnek ezen a ponton még koránt sincs vége, hiszen a Texas területéről érkezett újabb híradás tovább bogozhatja a családi szálakat…
A szöveg forrásai:
Sergey Krasovskiy DeviantArt-oldala
