Néhány évvel ezelőtt Roland Pöschl csapatával ásatásokat végzett a bajorországi Mörnsheim környékén. A lelőhelyen különös kövületre bukkantak: eleinte úgy gondolták, hogy az Archaeopteryx újabb példányához van szerencséjük, ám a később elvégzett vizsgálatok ennél jóval jelentősebb felfedezéshez vezethettek.
▲ Archaeopteryx és Aurornis (Emily Willoughby illusztrációja)
Mindössze a mellső végtag megkövesedett csontjai árulkodhatnak arról, miszerint a gyakran az első madárként emlegetett őslény egy másik, küllemében rendkívül hasonló dinoszaurusszal oszthatta meg életterét mintegy 150 millió éve, a késő jura idején. Otthonuk valóságos turistacsalogató lett volna, hiszen a térség akkoriban lagúnák övezte kisebb-nagyobb szigetek csoportosulása volt.
▲ A rejtélyes teremtmény fosszíliája (fénykép forrása: Oliver Rauhut & társai)
Az Alcmonavis poeschli neve egyrészt az Altmühl folyóra utal, másfelől az expedíció vezetőjének állít örök emléket. A paleontológusok elmondása szerint az állat az Archaeopteryxnél valamivel nagyobbra nőhetett meg, emellett (az izmok tapadási felületeit alaposabban szemügyre véve) nála sokkal ügyesebben szelhette az eget. „A repülés képességének kifejlődése a korábban vélthez képest sokkal gyorsabban zajolhatott le.” – nyilatkozta Dr. Christian Foth, a University of Fribourg (Svájc) munkatársa, egyben a tanulmány társszerzője.
▲ Az Alcmonavis poeschli és az Archaeopteryx albersdoerfi méreteinek összehasonlítása (Joschua Knüppe illusztrációja)
Mivel az őslénykutatók a meglehetősen szegényes leletanyag alapján vonták le végső következtetéseiket, ezért sokan kétségbe vonták kollégáik megállapításait. Az esetről összeállított tanulmány eredményeit az eLife szakmai folyóirat tette közzé.
A cikk eredetileg 2019. június 03-án jelent meg.
A szöveg forrásai:
Joschua Knüppe DeviantArt-profilja
