A borostyánokkal való üzérkedés régóta ismert, sokszor bosszantó jelenség az őslénykutatók számára, mivel sosem lehet tudni, milyen, a tudomány szempontjából jelentős darabok kerülhetnek magánkézbe. Ezt a megállapítást talán a Kínában bekövetkezett szenzációs eset bizonyíthatja a legjobban.
Egy lelkes sanghaji gyűjtő legutóbb 750 dollárt adott ki az egzotikus Mianmar területén felfedezett, mindössze három centiméteres, ám annál tetszetősebb példányért. Csak a később elvégzett röntgenvizsgálat segítségével fedték fel, valójában micsoda kincshez jutott hozzá az illető: szárazföldi állatok (például pókok, darazsak, ezerlábúak) mellett tengeri teremtményeket börtönzött magába a megkövesedett gyanta, a csigákon és ászkákon kívül egy ammoniteszt is. Ehhez hasonlóval a tudósok sosem találkoztak korábban, ezért hatalmas érdeklődés övezte felfedezésüket.
▲ Ízeltlábúak a borostyán fogságában – az ammonitesz csigaházakra emlékeztető héja jól kivehető (fotó: Po Vang)
Mégis hogyan következhetett be mindez? A paleontológusok számos ötlettel álltak elő, de többségüket utólag elvetették. Végül arra a megállapításra jutottak, hogy a farönk valószínűleg eleve a tengerparton heverhetett, aztán a hömpölygő hullámok moshatták bele a ragadós masszába a sósvízi lényeket vagy azok maradványait. A tüzetesebb tanulmányozások során nemcsak a lelet korát sikerült beazonosítaniuk, hanem a polipok és tintahalak távoli rokonának kilétét is felfedték. Az ammonitesz a Puzosia nemzetség tagja, melyek majd’ 100 millió évvel ezelőtt tengették mindennapjaikat.
▲ Simon Stålenhag illusztrációja egy átlagos ammoniteszről
A kutatás eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences szakmai folyóirat tette közzé.
A cikk eredetileg 2019. június 06-án jelent meg.
A szöveg forrásai:
- a Sci-News.com híradása
- Meilan Solly cikke a Smithsonian Magazine weboldalán
- Michael Greshko írása a National Geographic honlapján
Simon Stålenhag honlapja