A Déli-sarkvidék manapság kietlen, szinte élettelen térség, ám mintegy 250 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti középkor hajnalán buja, folyók szabdalta erdőségek foglalták el a barátságtalan vidék helyét. Egy, a Journal of Vertebrate Paleontology virtuális hasábjain publikált tanulmány az ősi rengetegek újonnan leírt tagjáról számolt be.
Dr. Brandon Peecook, a Field Museum munkatársa vezette 2010–2011-ben azt az expedíciót, melynek során rengeteg fosszíliára bukkantak a Transzantarktiszi-hegység lábainál. A gazdag leletanyagban többek között az Antarctanax shackletoni részleges csontvázát is megtalálhatjuk – a paleontológusok a névadással a brit sarkkutató, Ernest Shackleton munkássága előtt kívántak tisztelegni.
▲ Dr. Brandon Peecook a kövületeket rejtő dobozok előtt pózol (fénykép: Roger Smith)
Bár az állat megjelenésében leginkább a leguánokra hasonlíthatott, valójában az Archosauromorpha klád tagjaként tarthatjuk számon. A legfeljebb másfél méteres őshüllő a szakértők elmondása alapján nem lehetett túl válogatós, valószínűleg kisebb kétéltűeket vagy ízeltlábúakat zsákmányolhatott.
▲ Antarktiszi életkép a kora triász idejéből – az előtérben az Antarctanax épp egy rovart cserkészik be (Adrienne Stroup illusztrációja)
A felfedezés ismét megerősítette a kutatók azon elképzelését, miszerint a hozzávetőlegesen 252 millió évvel ezelőtt, a perm és triász határán bekövetkezett Nagy Kihalást követően gyorsan visszatért minden a régi kerékvágásba, bolygónkat hamar benépesítették az élőlények különböző csoportjainak képviselői.
A cikk eredetileg 2019. június 24-én jelent meg.
A szöveg forrásai:
