Alig egy éve, tavaly júniusban korábban ismeretlen lelőhelyre bukkantak a Krím-félszigeten, a Fekete-tenger északi partvidékének közelében. Útépítési munkálatok során tárult fel a Taurida karsztbarlang bejárata, ahonnan szenzációs felfedezésről tettek bejelentést az elmúlt napokban. A részletekről a Journal of Vertebrate Paleontology számolt be.
A bölény- és ormányosmaradványok mellett egy jókora combcsont került elő. „Mikor először tartottam a kezemben, rögtön a madagaszkári elefántmadarak jutottak eszembe.” – emlékezett vissza Dr. Nikita Zelenkov, a Borissiak Paleontological Institute munkatársa. Mint azt a később elvégzett kutatások eredményei igazolták, az esetről összeállított tudományos dolgozat vezető szerzője annyira nem állt messze az igazságtól, hiszen a kövület egy hatalmas futómadárhoz tartozott.
▲ A hatalmas futómadár fosszíliája egy strucc combcsontjával összehasonlítva (fénykép forrása: Dr. Nikita Zelenkov & társai)
A hozzávetőlegesen 1,8 millió évvel ezelőtt, a kora pleisztocén ideje alatt élt Pachystruthio dmanisensis méreteivel az északi féltekén valaha előforduló legnagyobb madárnak számít: a szakértők magasságát 3,5 méteresre, súlyát pedig 450 kilogramm körülire becsülték. A röpképtelen óriás ennek ellenére fürgén kapkodhatta a lábait, amire tulajdonképpen szüksége is volt – kivételes méretei aligha rettenthették el a kardfogú macskaféléket, valamint a szintén nagyra nőtt gepárdokat és hiénákat.
▲ Pachystruthio dmanisensis (Andrey Atuchin illusztrációja)
A paleontológusok elképzelhetőnek tartják, hogy azok a Homo erectusok, melyek az öreg kontinens földjére tették a lábukat, vadászhattak a termetes szárnyasokra, bár ezen kijelentésük alátámasztására egyelőre nem rendelkeznek közvetlen bizonyítékokkal.
A cikk eredetileg 2019. július 03-án jelent meg.
A szöveg forrásai:
Andrey Atuchin DeviantArt-profilja
