Gigantikus pteroszaurusz fosszíliái kerültek elő Mongóliából

2021. május 07. - Fejes Valentin

2006-ban paleontológusok egy maroknyi csapata ásatásokat végzett a Góbi sivatag nyugati térségében, az elhagyatott Gurilin Tsav környékén. Buuvei Mainbayar (Mongol Tudományos Akadémia) valami olyasmit talált, amit nem tudott pontosabban meghatározni, ezért megmutatta azt Cuihidzsi Takanobunak, hogy segítséget kérjen a beazonosításban.

A Tokiói Egyetem munkatársa hamar felismerte a kövület jelentőségét, így visszatértek a lelőhelyre további fosszíliák reményében. Végül sikerrel jártak, ám a Nemegt-formációhoz tartozó kőzetrétegekből előkerült leletanyag szegényesnek mondható: mindössze pár csigolyatöredék maradt fenn a teremtményből. Ennyi azonban éppen elegendőnek bizonyult a kutatók számára, hiszen a megkövesedett maradványok alaposabb szemügyre vételével kiderítették azok egykori tulajdonosának kilétét.

▲ Joschua Knüppe illusztrációja az újonnan leírt azhdarchidáról

Mivel a csontváz jórészt ismeretlen, ezért a tudósok egyelőre tartózkodnak a hivatalos névadástól. Ahogy a jellegzetességek megfigyelésével sikerült rájönniük, a mongol óriás egy jól megtermett pteroszaurusz volt, az Azhdarchidae család tagja. A repülő őshüllők ezen utolsó mohikánjai eléggé bizarr látványt nyújtottak. Néhányan közülük farkasszemet nézhettek volna egy kifejlett zsiráf bikával, megint mások alig nőttek nagyobbra egy átlagos házimacskánál. Meglehetősen hosszú nyakuk végén hatalmas fej ült, állkapcsukban pedig egyetlen fogat sem találhatunk. Bár testükhöz viszonyítva mellső végtagjaik rövidnek tűnnek, egyes fajok a maguk 10–12 méteres szárnyfesztávolságukkal a valaha élt legnagyobb állatoknak számítanak, melyek képesek voltak a levegőbe emelkedni. Sokáig kizárólag dögevőkként képzelték el ezeket az őslényeket, de az újabb felfedezések nyilvánosságra hozatalával tisztább képet alkothattunk az élővilágban betöltött szerepükről.

▲ A kanadai Brit Columbia partjaihoz közel fekvő Hornby szigetén fedezték fel ennek a szintén névtelen azhdarchidának a fosszíliáit, mely eltörpült ismertebb családtagjai mellett (illusztráció: Mark Witton)

Az ugyancsak gigantikus Arambourgiania nyakcsigolyájának átmérője nagyjából öt centiméter, a mongol óriásé viszont négyszer olyan széles – Mark Witton (Portsmouthi Egyetem) ebből arra következtet, hogy az állat félelmetes ragadozó lehetett, ami válogatás nélkül nyelte el a csőrével elfogott zsákmányait. Hasonlóan cselekedhetett a Hátszegi-medence néhai réme, a Hatzegopteryx is, mely két másik azhdarchida pteroszaurusszal osztotta meg életterét. Az eltérő életmódjukból fakadóan erőteljesebb testfelépítésűek lehettek családjuk többi tagjához képest, noha ezt fosszilis bizonyítékokkal még nem tudjuk alátámasztani. A név nélküli repülő őshüllő a késő krétában, körülbelül 70 millió évvel ezelőtt szedhette áldozatait a folyókkal és mocsarakkal tarkított vidéken, ugyanakkor a tápláléklánc csúcsán a Tyrannosaurus rex közeli rokona, a Tarbosaurus állt.

▲ A Hatzegopteryx akár a közepes termetű dinoszauruszokra is vadászhatott (illusztráció: Julio Lacerda)

Az elért eredményeket összegző tanulmányt a Journal of Vertebrate Paleontology publikálta, ennek vezető szerzője a fentebb már említett Cuihidzsi Takanobu lett. Mivel nem egy szabad hozzáférésű munkáról van szó, ezért ingyenesen csak annak rövid összefoglalója érhető el ide kattintva.

A cikk eredetileg 2017. november 04-én jelent meg.