A Kőzetek Naplója

Egy kalandor báró titkos küldetésen

KÖNYVBEMUTATÓ – Vakulya Norbert: Vihar Erdélyben

2021. május 15. - Fejes Valentin

Egyszerre volt jeles geológus, őslénykutató és etnográfus, kis híján elfoglalhatta Albánia trónját, emellett nevéhez köthető a történelem első repülőgép-eltérítése is… Nem, ezúttal nem egy készülő hollywoodi produkció szupersztárjáról van szó, hanem Nopcsa Ferenc báróról, hazánk kalandos életű tudósáról. Vakulya Norbert XX. századi polihisztorunkat választotta legújabb szerzeménye, a Vihar Erdélyben című könyv főhősének.

_fb_vihar_erdelyben.jpg

Az író 1975-ben született Kiskunfélegyházán. Békéscsaba, Szeged, Helsinki és London városaiban is megfordult, végül azonban fővárosunkban telepedett le. Első művei 1990–91 táján kerültek publikálásra, többek között a fantasy és sci-fi műfajokban alkotott. A hátsó fülszövegben közöltek szerint a szerző első alkalommal fogott bele egy történelmi regény megírásába.

vakulya_norbert_egy_masik_regenyevel_vakulya_norbert.jpg

Vakulya Norbert, kezében egy másik művével (fénykép forrása: Vakulya Norbert Facebook-oldala)

A Nagy Háború ideje alatt játszódó események több, mint 300 oldalon, összesen hét fejezetre tagolva kerülnek bemutatásra, melyeket a prológus és epilógus foglal keretbe. Ezekben a báró és barátja, az albán származású Bajazid egy vonaton zötykölődve beszélgetnek az elmúlt évek igencsak emlékezetesre sikeredett kalandjáról, amikor is Nopcsa cimborájával, a dezertőr Juon Jovannal karöltve csobánnak állt, hogy a pásztorok közé beépülve, Petru Gorlopan álnéven kémkedhessen az Osztrák-Magyar Monarchiának. A cselekmény számos helyszínen játszódik, viszont emiatt egy pillanatra sem kell aggódniuk az olvasóknak, mivel a mellékelt térkép segítségével könnyen eligazodhatnak a szűkebb világban. A szöveg könnyed, magával ragadó stílusa miatt szinte olvasatja magát. Műfajából kifolyólag a regény bővelkedik izgalmakban (sőt, hangulata a vége felé haladva néhol elég sötét), a feszültségen az író a környezet élethű leírásával vagy viccesebb esetekkel próbál enyhíteni. A karakterek több-kevesebb változáson mennek keresztül, mindenesetre egyikük sem marad olyan, ahogy az elején megismerhettük őket. A történéseket Nopcsa paleontológusi munkásságának néhány állomása szakítja meg.

Nopcsa Ferenc, az őslénykutató

 

Ifj. Nopcsa Ferenc Déva városában, Nopcsa Elek báró és Zelenszky Matilda grófnő gyermekeként látta meg a napvilágot 1877. május 3-án. Szülei a méltán neves bécsi Theresianumba küldték tanulni, a szorgalmi időszak fáradalmait családjával közösen heverte ki Hunyad megyei birtokukon. 1895-ös nyaralásuk alkalmával húga, az akkor 12 éves Ilona ismeretlen állatok megkövesedett csontjaira bukkant Szentpéterfalva határában. Az ifjú Nopcsa jövőjére akkora kihatással volt az esemény, hogy nem katonának állt, amint eredetileg tervezték, hanem beiratkozott az egyetemre és hozzálátott a földtörténeti múlt alaposabb tanulmányozásához. Alig múlt 22 éves, mikor megtartotta élete első előadását a bécsi akadémián, 1903. július 21-én pedig már ünnepélyes keretek között avatták doktorrá.

nopcsa_ferenc_arckepe_magyar_termeszettudomanyi_muzeum_tudomanytorteneti_gyujtemenye.jpg

Ifj. Nopcsa Ferenc arcképe (fotó forrása: Magyar Természettudományi Múzeum Tudománytörténeti Gyűjteménye)

Kivételes tehetsége révén a báró nevét csakhamar megismerte a szakma apraja s nagyja az egész világon. Egyik, később legendássá vált esete európai tanulmányútjához kapcsolódik. 1903 őszén lehetősége nyílt megtekinteni a Kelheim közelében felfedezett, párját ritkító Compsognathus-egyedet, aminek bordái között egy kisebb teremtmény maradványait találták meg. A többség (köztük Othniel Charles Marsh, kinek nevéhez az Allosaurus vagy az Apatosaurus elnevezése fűzhető) úgy gondolta, hogy az vélhetőleg a dinoszaurusz embriója lehetett – azt megelőzően számos ichthyoszaurusz-fosszíliánál tapasztaltak hasonlót, így egyáltalán nem tartották alaptalannak az ötletet. Nopcsa ennek ellenére másként vélekedett: miután elvégezte saját kutatását, levonta a meglepő következtetést, miszerint az aprócska hüllő tulajdonképpen a húsevő dinoszaurusz egykori zsákmánya volt, nem pedig a kicsinye. Állításának helyességét évtizedek múlva John Ostrom igazolta, aki 1978-ban közzétett tanulmányában ugyancsak megerősítette bárónk feltevését. A kisméretű gyíkot sokáig a Bavarisaurus macrodactylus néven kategorizálták, míg pár hónapja új nevet kapott.

a_kelheimi_compsognathus-egyed_kovulete_wikimedia.jpg

A kelheimi Compsognathus-egyed kövülete (kép forrása: Wikimedia)

A Hátszegi-medence területén a késő krétában egy nagyjából Magyarország méretű szigetet találnánk. A fauna néhai óriásának számító Magyarosaurus dacus ugyan a titanoszauruszok (hosszú nyakú és farkú, hatalmas növényevők) képviselője, rokonaihoz képest mégis eltörpült. A jelenséget Nopcsa más dinoszauruszoknál is észrevette, ami csak még furcsábbá tette az egész ügyet. A rejtélyes méretcsökkenést a szigettel hozta összefüggésbe – a szűkösebb élettér korlátozott táplálékforrásaival egyszerűen képtelen eltartani a gigantikusabb létformákat. Így teremtődtek meg az úgynevezett izolált zsugorodás alapjai, mely később ismét jelentkezett Földünk történetében. Szicília törpeelefántjainak koponyái valószínűleg hozzájárultak az antik görög mitológia egyszemű óriásai, a küklopszokról szóló rémtörténetek kialakulásához.

a_hatszegi-medence_elovilaga_pecsics_tibor.JPG

A Hátszegi-medence dinoszauruszai és más őslények, a háttérben két Magyarosaurussal (Pecsics Tibor illusztrációja)

A regényben szerepeltetett példák egy éles szemű, széles látókörű és módfelett alapos kutatóról tesznek tanúbizonyságot, mégsem árulják el Nopcsa legnagyobb jelentőségét a paleontológia terén: sajátos nézőpontját. Míg elődei gyakran kizárólag az alaktani jellegzetességekre összpontosították figyelmüket, a bárót sokkal inkább az foglalkoztatta, miként élhettek azok az állatok, melyekhez foghatókkal manapság már nem találkozhatunk. Szemlélete hamar utat tört magának kollégái körében, alkalmazása nélkül aligha születhettek volna meg napjaink sokszor úttörő jellegű eredményekkel záruló kutatásai.

A leírtak természetesen a valóságban megtörténtek alapján születtek meg – Robert Elsie-nek köszönhetően tanulmányozásra kerülhetett Nopcsa Ferenc német nyelvű önéletrajza, Sebestyén Réka (a Magyar Természettudományi Múzeum Tudománytörténeti Gyűjteményének munkatársa) korabeli újságcikkekkel, fotókkal, illetve tudományos cikkekkel járult hozzá a végeredményhez, ezeken kívül felhasználásra kerültek Tasnádi Kubacska András és Főzy István (a Magyar Tudományos Akadémia jelenleg is aktív, elismert doktora) témába vágó kötetei.

nopcsa_baro_hagyomanyos_roman_nepviseletben_flickr.jpg

Nopcsa báró hagyományos román népviseletben (fotó forrása: Flickr)

Számomra a Vihar Erdélyben az idei év kellemes, ugyanakkor teljesen váratlan meglepetése. Bátran merem ajánlani mindenkinek, de legfőképp a kalandor tudósok vagy Magyarország történelmének első világháborús időszaka iránt érdeklődőknek. Nopcsa Ferenc méltatlanul elfeledett nagyjaink egyike, aki e könyv segítségével talán ismét berobbanhat a köztudatba.

A bemutató eredetileg 2018. június 26-án jelent meg.

a_kozetek_naploja_kicsi_ammonitesz_75.png

Köszönöm a Gold Book Könyvkiadó felajánlását! Az érdeklődők ide kattintva olvashatják el a regény egy részletét, itt pedig annak fő profilját érhetik el.

a_kozetek_naploja_kicsi_ammonitesz_75.png

Felhasznált irodalom:

  • Bodor Emese Réka – Botfalvai Gábor – Dr. Ősi Attila – Makádi László: A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa. A magyar dinoszaurusz-lelőhely és az utóbbi évek világhírű felfedezései. Magyar Dinoszaurusz Alapítvány, Budapest, 2015.
  • Főzy István: Nopcsa báró és a Kárpát-medence dinoszauruszai. A Magyarosaurus dacus és a többiek. Alfadat-Press, Tatabánya, 2000.


Vakulya Norbert Facebook-oldala

Pecsics Tibor DeviantArt-profilja

a_kozetek_naploja_tamogato_trilobita_100.png

A bejegyzés trackback címe:

https://akozeteknaploja.blog.hu/api/trackback/id/tr6216418426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása