Bár a paleontológusok évtizedek óta tanulmányozzák tüzetesebben a mianmari Hukawng-völgyből előkerült borostyánokat, azok a mai napig szolgálhatnak váratlan meglepetésekkel számukra. Legutóbb például egy ősi madár jobb lábára bukkantak az egyikben, ami azonnal felkeltette a tudósok érdeklődését.
A szakértők előbb mikro-komputertomográfiás felvételeket készítettek a leletről, majd számítógépen háromdimenziós másolatokat készítettek a megkövesedett gyantába börtönzött maradványról. Az Elektorornis chenguangi harmadik lábujja a többihez képest szokatlanul hosszú, majd’ egy centis volt – a vizsgálatok során összehasonlító elemzéseket is végeztek, melyek végén kiderült, hogy sem a kihalt, sem pedig a jelenleg élő madarak körében nem találtak ehhez foghatóra példát.
▲ Jól látszik az ősmadár szokatlanul hosszú lábujja (fénykép forrása: Dr. Lita Hszing & társai)
A verebeknél valamivel kisebb termetű őslényt az Enantiornithes alosztály képviselőjeként tartják számon. A kréta időszakban, hozzávetőlegesen 99 millió évvel ezelőtt élt, minden bizonnyal a fák ágai között érezhette otthon magát. Meghosszabbodott lábujját a bizarr véznaujjú makihoz (Daubentonia madagascariensis) hasonlóan használhatta: a madagaszkári főemlős ennek segítségével kotorja ki a korhadó fák kérge alól a rovarokat és a lárvákat.
▲ Az Elektorornis chenguangi a véznaujjú makihoz hasonlóan használhatta meghosszabbodott lábujját (illusztráció: Csungta Csang)
A kutatás részleteiről bővebben a Current Biology szakmai folyóirat által közzétett tanulmányban olvashatunk.
A cikk eredetileg 2019. augusztus 14-én jelent meg.
A szöveg forrásai:
