Cédric Aria kollégája, Jean-Bernard Caron társaságában a különös Mollisonia plenovenatrix negyvenkilenc kiváló megtartású fosszíliáját tanulmányozta tüzetesebben az elmúlt időszakban. Vizsgálatuk döbbenetes eredményekkel zárult, az esetről összeállított közös munkájukat a Nature publikálta.
A fura teremtmény korábban sem volt ismeretlen a szakértők számára, hiszen az első példányokat Charles Doolittle Walcott fedezte fel közel száz éve. 2012-ben, a brit kolumbiai Kootenay Nemzeti Park területén, Marble Canyon térségében azonban olyan kövületek kerültek elő a fajtól, melyeken tisztán kivehetők a test lágy részeinek lenyomatai is. A körülbelül 480 millió éves, a középső kambrium idejéből származó maradványokat alaposabban szemügyre véve végre el tudták helyezni az állatot az élet terebélyes családfáján – mivel a bizarr ízeltlábú csáprágókkal rendelkezett, így a tudósok immár a Chelicerata altörzs legősibb képviselőjeként tartják számon.
▲ Egy Mollisonia plenovenatrix fosszíliája felülnézetből (fénykép: Jean-Bernard Caron)
A pókok és skorpiók távoli rokona korának félelmetes ragadozója lehetett. Három pár járólábán haladt előre a tenger aljzatán, környezetét a rákokéra emlékeztető, hatalmas szemeivel fürkészte. Mivel csak 2,5 centiméteresre nőtt meg, ő sem érezhette magát teljes biztonságban: fejpáncéljával, valamint a szelvényezett testén meredező tüskékkel háríthatta el a nála nagyobb húsevők támadásait.
▲ Így nézhetett ki élőben a Mollisonia plenovenatrix (Joanna Liang illusztrációja)
A Royal Ontario Museum két munkatársának véleménye szerint a csáprágósok elődei valószínűleg a mintegy 540 millió éve bekövetkezett kambriumi robbanás során bukkanhattak fel.
A cikk eredetileg 2020. január 03-án jelent meg.
A szöveg forrásai:
