Egy bizarr ősemlős csaknem teljes csontváza került elő Madagaszkárról

2021. június 13. - Fejes Valentin

Számos más őslénytani csoporthoz hasonlóan a Gondwanatheria klád is furcsa kettősséget mutat. Bár képviselőik megkövesedett maradványai a déli félteke több pontjáról (például Argentínából, Indiából, sőt, az Antarktiszi-félszigetről) kerültek elő, a jobbára fogakat, valamint állkapcsokat és kisebb csonttöredékeket tartalmazó leletanyaguk eléggé szegényes – nem csoda hát, hogy alig rendelkeztek róluk biztos ismeretekkel. Az elszomorító helyzeten egy, a közelmúltban tett szenzációs felfedezés változtatott.

Dr. David W. Krause, a Denver Museum of Nature and Science gerincesekre szakosodott paleontológusa kollégáival karöltve számolt be kutatásuk részleteiről a rangos Nature által publikált tanulmányban. Az Adalatherium hui csaknem teljes csontvázára több, mint húsz éve, pontosabban 1999-ben bukkantak rá az északnyugat-madagaszkári Mahadzsanga-medence területén. A késő krétából származó, hozzávetőlegesen 66 millió éves, az úgynevezett Maevarano-formációhoz tartozó kőzettömb rejtette magában a valóban ritkaságszámba menő kövületet.

▲ Cipelik a ritka ősemlős kövületét magában rejtő, gipszbe burkolt kőzettömböt (fotó: Maria Stenzel)

az_adalatherium_kovulete_es_csontvazanak_rekonstrukcioja_dr_david_w_krause_tarsai.png

▲ Az Adalatherium hui jó megtartású fosszíliája és rekonstruált csontváza (kép forrása: Dr. David W. Krause & társai)

Körülbelül háromkilós súlyával az Adalatherium meglehetősen nagynak számított a földtörténeti középkor idején élt ősemlősök körében. A fosszíliák tanúbizonysága alapján orrának környéke vérerekkel, illetve idegekkel sűrűn behálózott volt, így az állat egykoron kiváló szaglásnak örvendhetett, ugyanakkor az orrnyílások közelében elhelyezkedő csontocskákat (septomaxillae) manapság kizárólag a tojásrakó kloákásoknál (a kacsacsőrű emlősöknél és a hangyászsünöknél) figyelhetjük meg. Míg mellső lábai alulról, oszlopokként támasztották alá testét, addig hátulsó végtagjai kissé kifelé álltak, akárcsak a hüllők esetében. A tudósok elmondása szerint életmódja leginkább a mai borzokéhoz lehetett hasonlatos.

▲ A legfeljebb egy északi oposszum (Didelphis virginiana) méreteivel vetekedő ősemlős zsákmányra bukkant (Kmonvish Lawan illusztrációja)

A különös szerzet anatómiai sajátosságait Madagaszkár izolációjával magyarázzák: az afrikai kontinenssel szomszédos, mintegy 88 millió éve teljesen elszigetelődött földrészen az idő múlásával egyedi élővilág fejlődött ki. Az Adalatherium hatalmasra nőtt ragadozó békák (Beelzebufo), tömpe orrú, páncélozott növényevő krokodilfélék (Simosuchus), továbbá bizarr dinoszauruszok (lásd mondjuk a Masiakasaurust) szomszédságában tengette mindennapjait.

A cikk eredetileg 2020. május 12-én jelent meg.