A Földünkön valaha élt legnagyobb szárazföldi teremtmények korábban ismeretlen, kezdetleges képviselőjének kövületeire bukkantak Svájc északi részén – számolt be róla a Swiss Journal of Geosciences a közelmúltban.
A Schleitheimia schutzi megkövesedett maradványait Schaffhausen kanton területén tárták fel, a kissé szegényes leletanyagot Oliver W. M. Rauhut professzor, a müncheni Lajos–Miksa Egyetem munkatársa tanulmányozta tüzetesebben kollégái társaságában. A fosszíliákról a paleontológusok eleinte úgy gondolták, hogy azok a valaha széles körben elterjedt Plateosaurus egyik különösen nagyra nőtt példányához tartoznak, ám a későbbi átfogóbb vizsgálatok rávilágítottak tévedésükre.
▲ A Schleitheimia schutzi néhány nyakcsigolyája (fénykép forrása: Oliver W. M. Rauhut & társai)
Bár a Schleitheimiat a Sauropodomorpha alrend korai tagjaként tartják számon, orrától a farka végéig a 9–10 méteres hosszúságot érhette el. A robosztus növényevő a nála könnyebb testfelépítésű rokonaival ellentétben mind a négy lábán mozoghatott. Hozzávetőlegesen 210 millió éve, a késő triász idején tengethette mindennapjait.
▲ Egy Plateosaurus a háttérből figyeli a szomját oltani igyekvő Schleitheimiat (Beat Scheffold illusztrációja)
Az őslénykutatók elmondása alapján a Schleitheimia három másik szauropodomorfával osztotta meg életterét. A nemrég elvégzett filogenetikai analízisek eredményei alapján a később gigantikus méreteket elérő dinoszauruszok törzsfejlődésére nem gyakorolhatott számottevőbb hatást a triász és jura határán bekövetkezett kihalási hullám, ugyanakkor a katasztrofális esemény lecsippentett néhány ágat e prehisztorikus óriások terebélyes családfájáról.
A cikk eredetileg 2020. augusztus 24-én jelent meg.
A szöveg forrásai:
