Fejezetek a Kőzetek Naplójából

Mikor óriás menyétfélék tartották rettegésben Dél-Afrikát

2021. július 22. 08:00 - Fejes Valentin

Jelen tudásunk szerint a menyétfélék rendkívül sokszínű családja (Mustelidae) legalább 35–40 millió éve jelen van bolygónkon. Ahogy az egy, a PeerJ által közzétett tudományos dolgozatból kiderült, a fekete kontinens déli csücske a pliocén hajnalán igazi paradicsomi állapotokat nyújtott néhány különösen nagyra nőtt tagjuk számára.

orias_menyetfelek_fb.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Kardfogú macskák, mamutborjak és barlangi medvék társaságában

2021. június 22. 16:00 - Fejes Valentin

A „Jégkorszak” vándorkiállítás Nyíregyházán

A Magyar Természettudományi Múzeum immár tízéves vándorkiállítása, a Jégkorszak ezúttal Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyére érkezett. A kutatókban már régóta érlelődött az ötlet megvalósítása. Hogy miért? Kérdésemre az egyik szakmai szervező, Gasparik Mihály válaszolt: „Egy – mert van hozzá sok szép és érdekes kiállítható tárgy a múzeum gyűjteményeiben. Kettő – mert Magyarország egyfajta tudományos nagyhatalomnak mondható a jégkorszaki kutatások és a jégkorszaki leletek szempontjából. Három – mert a múzeumban több kollégának is a jégkorszak a kutatási területe. Négy – mert divatos és közkedvelt téma lett a jégkorszak, és kissé, de csak látszólag paradox módon a jégkorszakkal együtt a globális felmelegedés is.”

josa_andras_muzeum_frissmedia.jpg

A Jósa András Múzeum (fotó forrása: FrissMédia)

Tovább
Szólj hozzá!

Zhùr, a jégkorszaki farkaskölyök sanyarú sorsa

2021. június 22. 12:00 - Fejes Valentin

Történetünk 2016 nyarán kezdődött Kanada északnyugati részén, a zord Yukon területén. A Dawson City szomszédságában tevékenykedő Neil Loveless aranyásó július végén csillogó drágakövek helyett valami másra bukkant munkája közben... A bányász hazavitte magával a ritka kincset, és egészen addig tárolta azt a fagyasztójában, míg a felfedezéséről hamarjában értesített paleontológusok kiértek hozzá. Amit Neil eleinte tárnába esett kiskutyának vélt, az – mint a közelmúltban kiderült – valójában egy szürke farkas (Canis lupus) mumifikálódott teteme volt, aminek korát hozzávetőlegesen 57 ezer évesre becsülték.

_kisebb_neil_loveless_yukon_onkormanyzata.jpg

Neil Loveless, vödrében a szokatlan fogással (fotó: Yukon önkormányzata)

Tovább
Szólj hozzá!

Nem csak a dinoszauruszok nőhettek óriásira a triász végére

2021. június 22. 08:00 - Fejes Valentin

Bár a mezozoikum kezdetén még nem a dinoszauruszok csoportja számított a leginkább meghatározónak, a triász végére már megjelentek hatalmasra nőtt képviselőik: az egyik leggyakrabban emlegetett példa a nyolcméteres Plateosaurus, a szauropodák rokona. Ám amint azt egy, a Science által közzétett friss jelentés bizonyíthatja, nem kizárólag a földtörténeti középkor koronázatlan királyai érhettek el gigantikus méreteket.

Az őslény kövületeit Tomasz Sulej és Jerzy Dzik (Institute of Paleobiology, Polish Academy of Sciences; Varsó), valamint Grzegorz Niedźwiedzki (Uppsala University; Svédország) találta meg Dél-Lengyelországban, Krakkó városától mintegy száz kilométerre északnyugatra, a Lisowice települése mellett található néhai agyagbánya területén. 2006-ban kaptak egy bejelentést, miszerint valaki fosszília-töredékekre bukkant a lelőhelyen. A kis csapat nem volt rest, így kisvártatva a helyszínre utaztak. Alig telt el negyed óra, mire belebotlottak az első leletekbe, erőfeszítéseik pedig meghozták a maguk gyümölcsét – a tizenegy évnyi ásatás során közel ezer megkövesedett csont került elő.

fenykep_az_asatasrol_krystian_balanda.jpg

Fénykép az ásatásról (fotó: Krystian Balanda)

Tovább
2 komment

Ragadozó dinoszaurusz fosszíliáira bukkantak az angol szigeten

2021. június 21. 16:00 - Fejes Valentin

Csupán négy csigolya maradt hátra attól a ragadozó dinoszaurusztól, melyet angol paleontológusok nemrég új fajként azonosítottak. A korábban ismeretlen, körülbelül négy méter hosszú őslény hozzávetőlegesen 115 millió éve, a kora kréta időszak vége felé vadászhatott.

A Vectaerovenator inopinatus megkövesedett maradványaira a Wight-szigeten akadtak rá amatőr gyűjtők 2019-ben, miközben a Shanklin előtt elterülő partvidéket járták: míg James Lockyer (Spalding, Lincolnshire) és Paul Farrell (Ryde, Wight-sziget) egyedül, addig Robin Ward (Stratford-upon-Avon) a családja társaságában barangolt a vidéken. Mivel mindannyian rájöttek, hogy a kövületek alakjukban eltérnek a környéken gyakrabban előforduló, tengeri őshüllőkhöz (például ichthyoszauruszokhoz, vagyis halgyíkokhoz) tartozó fosszíliáktól, ezért a közeli Dinosaur Isle Museum munkatársaitól kértek segítséget a beazonosításban.

a_vectaerovenator_inopinatus_csigolyai_darren_naish.jpg

A Vectaerovenator inopinatushoz tartozó szegényes leletanyag (ábra: Darren Naish)

Tovább
Szólj hozzá!

55 millió éve vadászott az ősi bagoly

2021. június 21. 12:00 - Fejes Valentin

A dinoszauruszok uralmának véget vető globális kataklizma után nem sokkal, a mai Egyesült Államok területén lesett zsákmányára a bagolyalakúak rendjének (Strigiformes) egyik kezdetleges képviselője – jelentették be nemrég felfedezésüket belga, német, valamint amerikai őslénykutatók.

A Primoptynx poliotauros részleges csontvázát a kora eocén idejéből származó, körülbelül 55 millió éves kőzetrétegekben fedezték fel Wyoming állam területén. Nagyjából akkorára nőhetett meg, mint napjaink hóbaglyai (Bubo scandiacus), testének hosszát hatvan centiméteresre becsülték a szakértők. A mára szintén kipusztult Protostrigidae család tagjaihoz fűzhetik szorosabb rokoni kötelékek.

a_primoptynx_poliotauros_reszleges_csontvaza_senckenberg_kutatointezet.jpg

A Primoptynx poliotauros részleges csontváza (fénykép: Senckenberg Kutatóintézet)

Tovább
Szólj hozzá!

Saját falánksága okozhatta a mohó halgyík vesztét

2021. június 21. 08:00 - Fejes Valentin

Az ichthyoszauruszoktól származó, főképp Holzmaden területén előkerült különleges fosszíliákat már legalább kétszáz éve ismerjük. Bár a valóban párjukat ritkító kövületek gyakran addig ismeretlen részletekkel gyarapították e tengeri őshüllőkkel kapcsolatos tudásunkat, a közelmúltban egy, ezeknél talán még izgalmasabb – és jóval ritkább – felfedezés híre járta körbe a világot.

2010-ben, a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban a négy méter hosszú, az úgynevezett thalattoszauruszok közé tartozó Xinpusaurus xingyiensis megkövesedett csontjaira bukkantak a nála valamivel nagyobb Guizhouichthyosaurus gyomrának tájékán. A kivételes leletanyag szolgálhat az első szilárd bizonyítékként arra a feltevésre, miszerint halgyíkok is betölthették a csúcsragadozók szerepét a földtörténeti középkor hajnalán. A kutatók korábban, a fogak alakjából, illetve az állkapcsok felépítéséből csupán találgatásokba bocsátkozhattak a ragadozó teremtmények táplálkozási szokásait illetően.

a_xinpusaurus_maradvanyai_ta-jung_csiang_tarsai.jpg

A Xinpusaurus tetemének maradványai a Guizhouichthyosaurus gyomrának tájékán (kép forrása: Ta-Jung Csiang & társai)

Tovább
Szólj hozzá!

Újabb tollas dinoszaurusz kövületeire bukkantak Kínában

2021. június 20. 16:00 - Fejes Valentin

Egy korábban ismeretlen tollas dinoszaurusz megkövesedett maradványait tárták fel Kínában. A kistermetű húsevő a Jeholornithiformes csoport képviselői közé tartozott.

A Kompsornis longicaudus közel teljesen hiánytalan csontváza a Csiufotang-formációhoz tartozó kőzetrétegekben maradt fenn az utókor számára. A mai madarakhoz eléggé közel álló ragadozó kezdetlegesnek vélt és modernnek tartott bélyegeket egyaránt magán viselt – bár még mindig hosszú farokkal rendelkezett, a paleontológusok úgy gondolják (többek között a fejlett szegycsont felépítésére hivatkozva), hogy az állat valószínűleg kiválóan repülhetett. A becslések alapján ez a példány ötéves korában pusztulhatott el.

a_kompsornis_csontvaza_dr_hszuszi_vang_tarsai.jpg

A Kompsornis közel teljesen hiánytalan csontváza (fénykép forrása: Dr. Hszüszi Vang & társai)

Tovább
Szólj hozzá!

„Tragédia anunciada” – a Brazil Nemzeti Múzeum szörnyű katasztrófájának története

2021. június 20. 12:00 - Fejes Valentin

Antik párhuzam – rendhagyó bevezető

Miután időszámításunk előtt 332-ben Alexandrosz (idehaza ismertebb nevén: Nagy Sándor) kiűzte a perzsákat a fáraók földjéről, egy évvel később várost alapított a Nílus deltájában, amit „mindenféle álszerénység nélkül” Alexandriának keresztelt el. Az örökkön dicsőségre éhes hódító halálát követően a Ptolemaidák vették át az irányítást a térség felett – a hatalmas hírnévre szert tevő metropolisz az Egyiptomot, az antik Görögországot, valamint az Égei-tenger környékét összekötő kereskedelmi gócpontként virágzásnak indult. A fejlődés azonban nemcsak gazdaságilag, hanem kulturális téren is kiemelkedőnek számított.

Az I. Ptolemaiosz által alapított könyvtárban a kor kiemelkedő elméinek munkáit gyűjtötték össze, mely egyebek mellett kutatóintézetként szolgált a különböző tudományágak képviselői számára. Falai között felbecsülhetetlen értékű kincset őriztek: néhány írásos feljegyzés alapján közel 700 ezer papirusztekercsről beszélhetünk. Egyáltalán nem csodálkozhatunk hát azon, hogy a párját ritkító építmény kis híján az ókori világ hét csodája közé került.

Ez az idilli állapot sajnos nem tartott sokáig. Kleopátra a Római Birodalom segítségét kérte az Egyiptom uralmáért folytatott küzdelemben. Julius Caesar seregei gyorsan megérkeztek, ám a XIII. Ptolemaiosz seregével vívott ütközet nagyobb veszteségekkel járt, mint azt gondolta. A majdani császár egyik csatahajóján tűz ütött ki a város kikötőjében – a lángok rövid időn belül átterjedtek a flotta többi tagjára, sőt, a közeli rakpartra is. Így szállt végleg füstbe nemzedékek tudása időszámításunk előtt 48-ban.

alexandria_langokban_hermann_goll.jpg

Alexandria lángokban (Hermann Göll 1876-os alkotása)

Mérció Gomes, a neves brazil antropológus az alexandriai könyvtár szörnyű esetéhez hasonlította a Museu Nacional (Brazil Nemzeti Múzeum) kicsivel több, mint két éve bekövetkezett leégését: mint látni fogjuk, korántsem véletlenül. Az eddigi leghosszabb cikkben előbb a múzeum történetét, továbbá annak gyűjteményét fogom górcső alá venni, aztán feltérképezem, miért is tekinthető az ország a paleontológia fellegvárának, majd a tragikus baleset részleteinek járok utána, végezetül pedig kiderítem, pontosan milyen okok húzódhattak meg a dolgok hátterében.

Tovább
Szólj hozzá!

Krokodilszerű őshüllők kövületeire bukkantak Dél-Afrikában

2021. június 20. 08:00 - Fejes Valentin

Első ízben találtak közvetlen bizonyítékokat a phytoszauruszok egykori jelenlétére Dél-Afrika területén. Mint az mára bebizonyosodott, ezek a krokodilszerű őshüllők valaha még elterjedtebbek voltak, mint azt korábban gondolták.

Steve Edwards a Zimbabwe északi részén elterülő Kariba-tó partját járva néhány éve különös kövületeket vett észre. A helyi idegenvezető szakértők segítségét kérte a leletanyag azonosításában: Paul M. Barrett professzor, a Londoni Természettudományi Múzeum munkatársa a felfedezéstől fellelkesülve 2017-ben és 2018-ban expedíciókat szervezett a vidékre. Az ásatások rendkívül sikeresnek bizonyultak, hiszen a nemzetközi kutatócsapat tagjai a megnyúlt állkapcsú, páncélozott testű, valamint hosszú, oldalról lapított farkú phytoszauruszok megkövesedett maradványain kívül tüdőshalak fogait, illetve a Metoposauridae családba tartozó kétéltűek fosszíliáit tárták fel munkájuk során.

phytoszaurusz-fossziliak_paul_m_barrett_tarsai.jpg

A Kariba-tó térségében talált phytoszaurusz-fosszíliák (kép forrása: Paul M. Barrett & társai)

Tovább
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása