A madármedencéjű dinoszauruszok rendje (Ornithischia) az évmilliók folyamán számos elképesztő formát öltve képviseltette magát: közöttük tartják számon a fürge kétlábú növényevőket, a lemezes hátú sztegoszauruszokat és a jól páncélozott ankyloszauruszokat, a leginkább fura fejdíszeikről ismert hadroszauruszokat, valamint a tülkös dinókat a vastag koponyájú pachycephaloszauruszokkal együtt. Eredetük sok más csoportéhoz hasonlóan szinte teljesen homályba vész, az egyes családok között fennálló rokoni kapcsolatok meghatározása ugyancsak nehéz feladatnak bizonyul a tudósok számára. A minél tökéletesebb családfa megrajzolásában a ritkaságszámba menő felfedezések nyújthatnak segítséget, amire legutóbb Csehország területén került sor.
Egyetlen, kivételesen jó megtartású combcsont alapján írták le a Burianosaurus augustai nevet kapó ősállatot, aminek kövületére Mezholezy település környékén, Kutná Hora körzetében bukkantak rá. Megkövesedett maradványa a felső krétából, az úgynevezett Peruc-Korycany-formációhoz tartozó rétegekből került elő. A vélhetőleg szorosabb összeköttetésben álló fajok fosszíliáival összehasonlítva kiderült, hogy a madármedencéjű dinoszauruszok egyik kezdetleges tagjának tekinthető, ugyanakkor pontosabb besorolása – a szegényes leletanyag okán – viták tárgyát képezi.
▲ A Burianosaurus combcsontja (fénykép: Daniel Madzia és társai)
A Burianosaurus augustai az ország talán legnagyobb őslénytani alakjai után kapta nevét. Josef Augustát (1903–1968) világhírű szakértőnek ismerték korában, bár Zdeněk Burian (1905–1981) még nála is nagyobb hatást gyakorolhatott: a sokakat inspiráló festőt kezdő és professzionális paleoművészek egyaránt az egyik (ha nem az egyetlen) példaképüknek tekintik a mai napig. A két tehetség néhányszor együtt is működött, valóságos prehisztorikus túrákra invitálva az olvasókat – míg a professzor gondoskodott a kötetek olvasmányos és akkor még naprakész szövegéről, a meglehetősen termékeny művész feladata a rekonstrukciók, valamint életképek elkészítése volt.
▲ Iguanodon bernissartensis (Zdeněk Burian illusztrációja)
▲ Amerikai mamut (Mammuthus columbi) és Smilodon kardfogú macska (Zdeněk Burian illusztrációja)
▲ Homo sapiens (Zdeněk Burian illusztrációja)
Több kiadást megélt közös alkotásaik, mint például Az ősvilág állatóriásai vagy Az ősember tábortüzeinél hazai viszonylatban is igazi klasszikusoknak számítanak, melyeket nem kizárólag az idősebb generációk forgatnak szívesen.
▲ Így nézhetett ki a Burianosaurus augustai (Edyta Felcyn illusztrációja)
A jelenlegit beleszámítva mindössze három olyan dinoszaurusz-maradvány ismeretes Csehországból, amik a madarak fejlődéstörténetéhez kevésbé köthetők – az egyik a Tetanurae klád táborát erősítő, jórészt ismeretlen ragadozó egyik foga, melyről Daniel Madzia készítette el tudományos dolgozatát még 2014-ben. Ugyancsak az ő nevéhez is fűzhető az aktuális tanulmány összeállítása, ebben mint főszerzőt említik meg.
A cikk eredetileg 2017. november 12-én jelent meg.
A szöveg forrása:
