Földünk első csúcsragadozóit (melyek a kambrium idején, mintegy 500 millió évvel ezelőtt ütötték fel fejüket) a Radiodonta rend tagjai között kereshetjük: legismertebb képviselőjük, a szokatlan megjelenésű Anomalocaris a valamivel több, mint egy méteres hosszával igazi óriásnak számított a maga korában. A Csianni Liu (Northwest University of Xi'an, Kína) vezette csapat munkájának hála ezen bizarr húsevők életének korai szakaszába nyerhettünk bepillantást.
▲ Anomalocaris canadensis trilobitára vadászik (Andrey Atuchin illusztrációja)
A skorpiók és tőrfarkú rákok távoli rokonainak testfelépítése a kisebb-nagyobb különbségeket leszámítva egy sokáig sikeresnek bizonyult modell köré épült. Lapos testüket az azok oldalain található lebenyek hajtották előre, miközben összetett szemeikkel zsákmány után lestek – szerencsétlen áldozataikat a fejük elülső részén elhelyezkedő nyúlványaikkal ragadhatták meg, ezek segítségével tolhatták azokat szájnyílásuk felé. A Lyrarapax unguispinus a kora kambrium alatt, hozzávetőlegesen 518 millió éve élt a mai Kína területén, és az úgynevezett Csengzsiang-bióta méltán rettegett alakjaként tartják számon. A National Science Review által publikált tanulmányban a kutatók fiatal egyedekről készítettek részletes leírást. Az alig két centiméteres példányok a valaha talált legkisebb radiodonták, de tudományos jelentőségük nem merül ki pusztán ennyiben.
▲ A fiatal Lyrarapax unguispinus-egyedek kövületei (fényképek és ábrák: Csianni Liu és társai)
A 18 milliméter hosszú apróságok legfeljebb méretükben különbözhettek a kifejlett állatoktól, egyéb vonatkozásban szinte kiköpött másaik voltak szüleiknek. Testük legtöbb vonása, különösen a tapogatók miatt miniatürizált felnőttek benyomását kelthették, így ezek a teremtmények már nem sokkal a világrajövetelüket követően veszélyes vadászoknak számíthattak. Hasonlóval manapság is találkozhatunk például az imádkozó sáskák, a pókszabásúak és a sáskarákok körében: az eredményekből következtetve a paleontológusok úgy hiszik, hogy ez a jelenség meglehetősen korán alakulhatott ki az ízeltlábúak törzsén (Arthropoda) belül.
▲ Két Lyrarapax unguispinus – fiatal példány elöl, kifejlett a háttérben (K. Vang illusztrációja)
A tudósok elmondása alapján a kambriumi robbanásként ismert esemény fő mozgatórugója a húsevők és a támadásaikat minél hatékonyabban elkerülni próbáló prédák túlélésért folytatott versengése lehetett. A felfedezés tükrében nem zárható ki teljesen annak a lehetősége, miszerint ez a „fegyverkezési verseny” még a korábban gondoltaknál is intenzívebben zajolhatott le.
A cikk eredetileg 2018. június 04-én jelent meg.
A szöveg forrásai:
Andrey Atuchin DeviantArt-profilja
