A turákófélék családjában (Musophagidae) gyümölcsevő, közepes termetű madarakat találhatunk, melyek manapság kizárólag Fekete-Afrikában (a kontinens Szaharától délre eső térségében) fordulnak elő. Egy nemrég publikált tanulmány azonban azt igazolhatja, hogy az endemikus, élénk színekben pompázó társaság valaha Észak-Amerika földjén is megvethette a lábát.
Dr. Daniel J. Field (Bathi Egyetem) és Dr. Allison Ji Hszeang (Svéd Természettudományi Múzeum) közös munkáját a BMC Evolutionary Biology jelentette meg az elmúlt napokban. A szakértők a Foro panarium kivételes állapotában fennmaradt kövületét vették górcső alá, amire még 1982-ben bukkantak rá Wyoming államban, az ország nyugati részén, és az 1990-es években nevezték el hivatalosan. A megkövesedett maradványok alaposabb vizsgálatára mégis csak most került sor, a fosszilis leletanyag mellett a genetikai adatokat hívták segítségül. Az eredmények újabb fejleményekre világítottak rá: mint kiderült, az ősmadár a turákófélékhez állhat a legközelebb, bár a csoport meglehetősen korai képviselőjéről beszélhetünk.
▲ A Foro panarium fosszíliája (fotó: Dr. Daniel J. Field & Dr. Allison Ji Hszeang)
▲ Scott Reid illusztrációja az ősmadárról
A Foro panarium a kora eocén alatt, hozzávetőlegesen 52 millió éve tengethette mindennapjait, nem sokkal a földtörténeti középkor végét lezáró globális katasztrófát követően. Ismertetőjegyei közül talán a megnyúlt hátsó végtagok a leginkább feltűnőek. „A jelenleg élő turákófélék a lombkoronaszintek lakói, rövid lábaik kitűnő szolgálatot tesznek az ágak megragadásában.” – árulta el Daniel. „A tény, miszerint elődeik lábai sokkal hosszabbak voltak az övékhez képest, arra utalhat, hogy a földhözragadt ősök csak valamivel később hódíthatták meg jelenlegi életterüket.”
▲ A Foro panarium feltárásának helye és napjaink turákóféléinek előfordulási területe (szemléltető ábra: Dr. Daniel J. Field & Dr. Allison Ji Hszeang)
„Ennek ellenére legalább annyi kérdés vetődött fel, mint amennyit megválaszolhattunk.” – tette hozzá a Bathi Egyetem munkatársa. A legégetőbb problémák egyike szinte magától értetődő: miért tűntek el a turákófélék az északi féltekéről, ha egykor ott is elterjedtek? „A dolog hátterében többek között az éghajlatváltozás húzódhat meg, ennek bizonyítása viszont behatóbb kutatásokat igényel a jövőben.”
A cikk eredetileg 2018. június 27-én jelent meg.
A szöveg forrásai:
