A Kőzetek Naplója

Rájöttek, milyen őslény volt a „dinoszaurusz-csont” valódi gazdája

2021. május 19. - Fejes Valentin

A paleontológusok munkájáról a mai napig sokféle mítosz él az emberek fejében. A legendás Jurassic Park egyik jelenetében például egy raptor hiánytalannak tűnő csontvázát igyekeznek megtisztítani – ilyesmi viszont csak nagy ritkán következik be (bizonyos tényezők és egy nagy adag szerencse összjátéka révén), kevésbé jó megtartású leletek sokkal gyakrabban kerülnek a kutatók keze ügyébe. Mindössze egy maréknyi vagy annál is kevesebb fosszília birtokában eléggé nehéz meghatározni, pontosan milyen teremtmény lehetett azok egykori tulajdonosa, így ne csodálkozzunk, ha olykor előfordulnak tévedések a beazonosítás során.

japan_paleoparadoxia_fb.jpg

A múlt század derekán több tucatnyi ember szorgoskodott Fukushima közelében: gátak építésén fáradoztak a Higashi Karasugawa folyónál. Munka közben Tadayasu Azuma egy jókora, azonosítatlan csont töredékeire bukkant az 1950-es években. Ezt egy dinoszaurusz megkövesedett maradványaként kategorizálták, mely a felületes analízist követően évtizedekig pihent egy raktár fából készült tárolójában. A kövületet Yuri Kimura, a tokiói National Museum of Nature and Science kurátora fedezte fel ismét. Alaposabb vizsgálata folyamán egyre inkább kezdett benne érlelődni a gyanú, miszerint kollégái valószínűleg tévedtek a meghatározást illetően.

yuri_kimura_a_rejtelyes_maradvannyal_the_royal_society_blog.jpg

Yuri Kimura, kezében a dinoszaurusz-csontként azonosított kövülettel (fotó forrása: a The Royal Society blogja)

Kimura 2017-ben vetette bele magát a dolgok sűrűjébe. Kollégáival körültekintő nyomozásba fogtak – érdeklődtek a lelőhely környékén lakóktól a feltárással kapcsolatban, átkutatták az archívumokat fotók vagy más dokumentumok reményében, emellett felkeresték Azuma legidősebb fiát is, akitől értékes információkra tettek szert. A kalandos esetből végül tanulmány kerekedett, ami a Royal Society Open Science szakmai folyóiratban kapott megjelenést. Ahogy korábban sejtették, a combcsont tényleg nem egy dinoszauruszhoz tartozott, a fosszília valódi gazdája egy, a miocén alatt, hozzávetőlegesen 16 millió éve élt bizarr állat, a Paleoparadoxia volt.

a_paleoparadoxia_modellje_kumiko_matsui_es_tarsai.jpg

A pirossal jelölt rejtélyes maradvány és a Paleoparadoxia rekonstruált csontváza (kép: Kumiko Matsui és társai)

Az ősemlős nevénél talán csak a megjelenése lehet furább számunkra: bár a vízilóhoz hasonlít leginkább, a Desmostylia rend képviselőjeként a szirénekhez (dugongok, lamantinok) fűzik szorosabb rokoni szálak. Noha kedvelte a víz közelségét és élete java részét ebben a közegben tölthette, minden bizonnyal még a szárazföldön is elboldogult, ugyanakkor széles talpaival meglehetősen esetlenül mozoghatott. A Csendes-óceánt népesítette be, előreálló fogaival a partközeli növényeket tépkedhette le. A két méteres hosszúságot érhette el.

paleoparadoxia_tatsuya_shinmura.jpg

Tatsuya Shinmura illusztrációja az ősi állatról

A jelenlegi ügy kiváló példája lehet annak, hogy a cikk elején emlegetett szerencse néha a szokásosnál is nagyobb szerepet játszhat az őslénykutatók életében, ugyanis ha Fortuna nem fogadja kegyeibe annak idején történetünk szereplőit, ez az írás se jött volna létre. Miután Tadayasu Azuma rábukkant a titokzatos fosszíliára, azt a helyi település halljában állították ki. A város nagy része azonban 1954. február 22-én a lángok martalékává vált – a kövület csak úgy tudta megúszni a tűzvész pusztítását, hogy a katasztrófa előtt nem sokkal máshová szállíttatták.

A cikk eredetileg 2018. szeptember 06-án jelent meg.

a_kozetek_naploja_kicsi_ammonitesz_75.png

A szöveg forrásai:

a_kozetek_naploja_tamogato_trilobita_100.png

A bejegyzés trackback címe:

https://akozeteknaploja.blog.hu/api/trackback/id/tr6116420774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Irbisz 2021.05.26. 16:34:13

ha egy emlős és dínó valamely csontja a külsö morfológia jegyek alapján ugyanolyan és nincs lehetőség kormeghatározásra, mert nincsenek meg a kőzetek amelyek körülvették, mert mondjuk 80 éve pihen egy múzeumi polcon, a kövület belső szerkezete alapján eldönthető, hogy emlős v. dínó?

Fejes Valentin 2021.05.26. 16:54:33

@Irbisz: Erre inkább rákérdeztem neked... A válaszig a szíves türelmed kérném!

Fejes Valentin 2021.05.30. 11:50:17

@Irbisz: Megérkezett a válasz! Igen, a csont belső szerkezete árulkodó lehet, de nem mindegy, hogy pontosan milyen csontról van szó (csöves, lapos, szabálytalan). Ha például sajátos intramedulláris állománnyal rendelkezik, akkor csak theropoda lehet.

Irbisz 2021.06.04. 19:27:52

@Fejes Valentin:
kösz szépen, megnéztem az eredeti cikket, abban is vizsgálták ezt az állományt.
süti beállítások módosítása