A jelenleg élő krokodilok megjelenésében vagy életmódjában alig van különbség: a sokszor hatalmas méreteket elérő félvízi hüllők kivétel nélkül mind ragadozók. Népes táboruk a földtörténeti középkor alatt azonban jóval sokszínűbb volt ennél – ezt a kijelentést látszik alátámasztani a Current Biology által nemrég publikált tanulmány.
▲ Pakasuchus (illusztráció forrása: Wikimedia)
Keegan Melstrom, a University of Utah munkatársa Dr. Randall Irmis múzeumi kurátor társaságában összesen 146 darab, tizenhat különböző fajtól származó fogat tanulmányozott tüzetesebben. Vizsgálatuk olyan eredménnyel zárult, ami sokakat meglephet: míg egyesek közülük nagy valószínűséggel mindenevők lehettek, addig mások étrendjében kizárólag növények szerepelhettek.
▲ A tudományos dolgozat vezető szerzője, Keegan Melstrom a Brachychampsa állkapcsát tartja a kezében, mellette a kutatás során tanulmányozott fogak háromdimenziós nyomtatókkal készített másai (fénykép: Natural History Museum of Utah)
A szakértők elmondása alapján a növényevés legalább háromszor, egymástól teljesen függetlenül alakulhatott ki bizonyos csoportjaik körében. Az őslénykutatók egyéb érdekességeket is elárultak velük kapcsolatban. A körülbelül 105 millió évvel ezelőtt, a középső kréta idején élt Pakasuchus például alaposan meg tudta rágni táplálékát – ugyanezt a képességet a hazánk területén mintegy 85 millió éve előforduló Iharkutosuchus esetében szintén feltételezték.
▲ Néhány kihalt, különc krokodilféle kapott helyet Jorge Antonio González illusztrációján: a ragadozó Notosuchus (balra fent), a mindenevő Armadillosuchus (balra lent), valamint két növényevő, a Chimaerasuchus (jobbra fent) és a Pakasuchus (jobbra lent)
Ezek a meglehetősen bizarr teremtmények körülbelül 135 millió éven át maradtak fenn Földünkön, ám a mezozoikum végétől kezdve csupán húsevő rokonaik fosszíliái kerültek elő. A tudósok egyelőre nem tudnak magyarázattal szolgálni a különös jelenség okára.
A cikk eredetileg 2019. július 05-én jelent meg.
A szöveg forrásai:
- a New Scientist írása
- az ABC News híradása
- Bodor Emese Réka – Botfalvai Gábor – Dr. Ősi Attila – Makádi László: A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa. A magyar dinoszaurusz-lelőhely és az utóbbi évek világhírű felfedezései. Magyar Dinoszaurusz Alapítvány, Budapest, 2015.
- rövid összefoglaló a felfedezésről a University of Utah honlapján
