Míg a jégkorszak állataitól (például a gyapjas mamutoktól, a lovaktól vagy az oroszlánoktól) százszámra kerültek elő megkövesedett maradványok a Yukon területéről, addig az ezt megelőző időszakok élővilágáról szinte semmit sem tudtak a bolygónk íratlan múltja iránt érdeklődő tudósok. Ezen a helyzeten változtatott nemrég az a felfedezés, melynek hírét az utóbbi hetekben osztották meg a nagyérdeművel az American Museum Novitates által közzétett tanulmányban.
1973-ban Joan Hodgins tanár diákjaival épp Whitehorse közelében túráztak, amikor néhányan közülük kövületekre lettek figyelmesek egy mára kimerült rézbánya térségében. A fiatalok akkor még aligha sejthették, hogy a harmadidőszakból származó kincseket tartanak a markukban.
▲ Pár maradvány az 1973-as leletanyagból (fotó: Grant Zazula)
A szegényes (kisebb csontokból, páncéltöredékekből és fogakból álló) leletanyagot a Jaelyn Eberle vezette kutatócsoport vette górcső alá. A szakértők elektronmikroszkópos vizsgálatokkal lebbentették fel a fátylat a fosszíliák titkairól. A kissé barátságtalan északnyugat-kanadai környéken a miocén korban, körülbelül 8–9 millió évvel ezelőtt meleg, nedves klíma volt az uralkodó, a vidéket többek között teknősök, szarvasok, illetve tülök nélküli orrszarvúak népesítették be.
▲ Miocén életkép a Yukon területén (Julius Csotonyi illusztrációja)
A paleontológusok elmondása szerint valaha időszakos szárazulat kötötte össze Ázsiát az észak-amerikai kontinenssel – a különböző teremtmények az úgynevezett Bering-földhídon keresztülvágtatva vehették birtokba új otthonukat.
A cikk eredetileg 2019. december 14-én jelent meg.
A szöveg forrásai:
Julius Csotonyi online galériája
