Ukhaa Tolgod egy igazi kincsesbánya a paleontológusok számára. Innen kerültek elő az 1990-es években az Alvarezsauridae családot gyarapító Shuvuuia deserti kövületei. A könnyű felépítésű, alig egyméteres dinoszaurusz szokatlan küllemével szinte azonnal magára vonja a kíváncsi tekinteteket, sokakban vélhetőleg valamilyen furcsa madár benyomását keltheti: testét tollak boríthatták, hosszú hátsó lábainak köszönhetően villámgyorsan futhatott, csökevényes karjai jókora karmokban végződtek, keskeny állkapcsát pedig aprócska fogak szegélyezték. Vajon szolgálhat-e újabb meglepetésekkel ez a kissé bizarr teremtmény?
A dél-afrikai Johannesburg városában található Witwatersrandi Egyetem munkatársa, Jonah N. Choiniere professzor vezette azt a csapatot, melynek tagjai nemrég 88 madár maradványait és a velük szorosabb rokonságban álló theropodák (ezesetben 17 különböző fajukról beszélhetünk) fosszíliáit vetették össze egymással – az imént említett népes csoportba a híres-hírhedt Tyrannosaurus rex éppúgy beletartozik, mint a sarlós karmú Velociraptor. A behatóbb vizsgálatok érdekében előbb komputertomográfok segítségével felvételeket készítettek a leletekről, aztán megalkották azok virtuális másait. Közös munkájukban a különös megjelenésű alvarezszauruszra vonatkozó friss fejlemények bizonyultak a legérdekesebbnek.
▲ Jonah N. Choiniere professzor a Shuvuuia belső fülének szerkezetéről készült másolatát veszi alaposabban szemügyre (fotó forrása: Witwatersrandi Egyetem)
Bár néhány szakértőnek korábban már voltak elképzelései a napnyugtát követően aktív dinoszauruszokról, ezen feltételezéseket csak most sikerült cáfolhatatlan bizonyítékokkal alátámasztani. A Shuvuuia a hatalmas szemeit merevítő szklerotikus gyűrűk átmérőjéből ítélve nagy pupillákkal rendelkezhetett, amik gyenge fényviszonyok mellett is éles látást biztosíthattak. Belső fülének felépítése leginkább a gyöngybagolyéhoz (Tyto alba) hasonlít, így az állat valószínűleg kiváló hallásnak örvendhetett.
▲ A gyöngybagoly (balra) és a Shuvuuia (jobbra) belső fülének szerkezete meglepő hasonlóságot mutat (kép forrása: Jonah N. Choiniere & társai)
Tudósaink elmondása alapján a fürge őslény különleges képességei birtokában messze túlszárnyalhatta tollas barátainkat, fejlett érzékszerveire hagyatkozva biztos nem maradt üresen korgón a gyomra. Étvágyát feltehetően ízeltlábúak, illetve kisebb emlősök elfogyasztásával csillapíthatta, az utóbbiakat satnyának tűnő, ám valójában erős mellső végtagjaival áshatta ki üregükből. A mai Góbi sivatag területén nyargalászhatott a homokdűnék között körülbelül 75–81 millió évvel ezelőtt, a késő kréta idején.
▲ Egy Shuvuuia vadászik a csillagok fényében (Viktor Radermaker illusztrációja)
A kutatás további eredményeiről a Science által publikált tanulmányban olvashatunk még részletesebben.
A szöveg forrásai:
- az Amerikai Természettudományi Múzeum blogbejegyzése
- Dougal Dixon: The World Encyclopedia of Dinosaurs & Prehistoric Creatures. Anness Publishing Ltd., 2007.
- híradás az Oxfordi Egyetem Természettudományi Múzeuma honlapján
- Mindy Weisberger írása