A késő krétabeli mongol éjszakák sebes fantomjai

2021. augusztus 26. - Fejes Valentin

Ukhaa Tolgod egy igazi kincsesbánya a paleontológusok számára. Innen kerültek elő az 1990-es években az Alvarezsauridae családot gyarapító Shuvuuia deserti kövületei. A könnyű felépítésű, alig egyméteres dinoszaurusz szokatlan küllemével szinte azonnal magára vonja a kíváncsi tekinteteket, sokakban vélhetőleg valamilyen furcsa madár benyomását keltheti: testét tollak boríthatták, hosszú hátsó lábainak köszönhetően villámgyorsan futhatott, csökevényes karjai jókora karmokban végződtek, keskeny állkapcsát pedig aprócska fogak szegélyezték. Vajon szolgálhat-e újabb meglepetésekkel ez a kissé bizarr teremtmény?

A dél-afrikai Johannesburg városában található Witwatersrandi Egyetem munkatársa, Jonah N. Choiniere professzor vezette azt a csapatot, melynek tagjai nemrég 88 madár maradványait és a velük szorosabb rokonságban álló theropodák (ezesetben 17 különböző fajukról beszélhetünk) fosszíliáit vetették össze egymással – az imént említett népes csoportba a híres-hírhedt Tyrannosaurus rex éppúgy beletartozik, mint a sarlós karmú Velociraptor. A behatóbb vizsgálatok érdekében előbb komputertomográfok segítségével felvételeket készítettek a leletekről, aztán megalkották azok virtuális másait. Közös munkájukban a különös megjelenésű alvarezszauruszra vonatkozó friss fejlemények bizonyultak a legérdekesebbnek.

jonah_n_choiniere_professzor_witwatersrandi_egyetem.jpg

▲ Jonah N. Choiniere professzor a Shuvuuia belső fülének szerkezetéről készült másolatát veszi alaposabban szemügyre (fotó forrása: Witwatersrandi Egyetem)

Bár néhány szakértőnek korábban már voltak elképzelései a napnyugtát követően aktív dinoszauruszokról, ezen feltételezéseket csak most sikerült cáfolhatatlan bizonyítékokkal alátámasztani. A Shuvuuia a hatalmas szemeit merevítő szklerotikus gyűrűk átmérőjéből ítélve nagy pupillákkal rendelkezhetett, amik gyenge fényviszonyok mellett is éles látást biztosíthattak. Belső fülének felépítése leginkább a gyöngybagolyéhoz (Tyto alba) hasonlít, így az állat valószínűleg kiváló hallásnak örvendhetett.

shuvuuia_es_gyongybagoly_belso_fulenek_szerkezete_jonah_n_choiniere_tarsai.png

▲ A gyöngybagoly (balra) és a Shuvuuia (jobbra) belső fülének szerkezete meglepő hasonlóságot mutat (kép forrása: Jonah N. Choiniere & társai)

Tudósaink elmondása alapján a fürge őslény különleges képességei birtokában messze túlszárnyalhatta tollas barátainkat, fejlett érzékszerveire hagyatkozva biztos nem maradt üresen korgón a gyomra. Étvágyát feltehetően ízeltlábúak, illetve kisebb emlősök elfogyasztásával csillapíthatta, az utóbbiakat satnyának tűnő, ám valójában erős mellső végtagjaival áshatta ki üregükből. A mai Góbi sivatag területén nyargalászhatott a homokdűnék között körülbelül 75–81 millió évvel ezelőtt, a késő kréta idején.