@Irbisz: Igen, épp ez (az egyik) baj, hogy a drágalátos idézőjeles szakértő leragadt az évtizedekkel ezelőtti szinten. Sajnálom, hogy a kiadó (valamiért) ragaszkodott hozzá, pedig egy másik, nála fényévekkel jobb fordítóval (mondjuk Főzy papával) rengeteget lehetett volna javítani a helyzeten.
Nem olvastam az eredeti változatot, de kötve hiszem, hogy ilyen nyakatekert és képzavaros mondatokat használtak volna. Vagy ha így is történt, akkor azt a második kiadásnál remélhetőleg kiszemezgették, ahogy a tartalmat is frissítették (teszem hozzá, szerencsére, meg nagyon helyesen).
Az illusztrációk terén azért még bőven lenne hova fejlődniük, mert ahogy a fentebb mellékelt mintaoldalakból kitűnik, sajnos vannak köztük rondaságok.
Régi, 20.század eleji ismeretterjesztő könyvekben lehetett olvasni ilyen vicces, mosoly keltő mondatocskákat, mint amilyeneket kiemeltél.
Egyébként az eredeti angol is ilyen nyakatekert, képzavaros mondatokat használt?
@AlexAston: Szerintem se hagyja ki senki! És hogy a kérdésedre válaszoljak: szerintem kiírja a rendszer, hogy a hozzászólások kizárólag előzetes moderáció után jelenhetnek meg.
@Irbisz: Megérkezett a válasz! Igen, a csont belső szerkezete árulkodó lehet, de nem mindegy, hogy pontosan milyen csontról van szó (csöves, lapos, szabálytalan). Ha például sajátos intramedulláris állománnyal rendelkezik, akkor csak theropoda lehet.
igen, igen, ilyen számitást olvastam én is valamelyik könyvben, csak az mammutra vonatkozott és az volt a végkövetkeztetése amit irtál, hogy nem kell tömegmészárlásra gondolni, hogy az kihalást okozzon, főleg ha a klimaváltozás is neheziti az életkörülményeket.
Ez főleg ott jelentős hatás, ahol az ember új veszély volt, példának az volt hozva, hogy Afrika nagyvad-állománya azért kiemelkedően nagy, mert az ottani állatvilág koevolócióban fejlődött az emberrel sok-sok százezer (millió) éve, hozzászoktak, hogy az embertől félni kell, mig Ausztrália és a 2 Amerika megafaunáját szinte kiirtotta az ott váratlanul megjelent és már fejlett ember - már a kőkorszaki szinten is.
@Fejes Valentin: bizony, de ehhez ősember sem kell, 20. század eleji könyvben olvastam, hogy egy már lelőtt elefánton próbálta ki az európai utazó a kisérőinek dárdáját. Hiába dobta teljes erejével, az lepattant róla, mig egy helyi nyiszlett őslakos vadász felkapta és úgy belevágta, hogy 60-70 cm mélyen behatolt.
@Irbisz: Hát igen, sokan eléggé alulbecsülik az ősi technológiákat... Meg nem mondom már, melyik (talán német) dokumentumfilmben láttam, de dárdavetővel egész komoly sérüléseket tudtak okozni a mamutbőr-modellen.
@Irbisz: A mai napig vitás kérdés, hogy pontosan mekkora szerepe is lehetett az embereknek a megafauna állatainak kipusztításában. Elizabeth Kolbert "A hatodik kihalás" című könyvében említ egy olyan drasztikus példát, amit a hozzászólásod végén írtál. A következő idézet a 300. oldalról való, és Chris Johnson egyik tanulmányára utal: "...ha minden tízfős vadászcsapat elejtett évente csak egy Diprotodont, akkor körülbelül hétszáz év leforgása alatt minden Diprotodon kiveszhetett több száz kilométeres körzeten belül.".
"A jelek nagy valószínűséggel vadászatra utalnak, ami ugyanakkor nem járhatott sikerrel, a kezdetleges fegyverek nehezen ejthettek sebet még ezen a kisebb földilajháron is. "
Ennek a feltételezésnek mi az alapja? Az akkori vadászok a megafauna vadászatához szoktak hozzá, évezredes tapasztalatuk volt benne, és a lomha óriáslajhár a könnyebb zsákmányok közé tartozott. Eltűnésük is az ember megjelenéséhez köthető, ahogy haladtak délre a mai indiánok ősei, úgy pusztultak ki szépen a földi lajhárok, mérettől függetlenül. Fegyvereik meg nekünk voltak csak kezdetlegesek, hozzáértő kezekben elég hatásosak voltak.
"Bár utolsó mohikánjaik még találkozhattak közvetlen eleinkkel, a faj sorsát nagy valószínűséggel mégsem ők, hanem a klímaváltozás, pontosabban annak közvetlen következményei pecsételhették meg. A legutóbbi glaciális maximum alatt (mely körülbelül 27 ezer évvel ezelőtt érhette el tetőfokát) az otthonául szolgáló nyílt, füves vidékek örökkön fagyos pusztákká alakultak át, ehhez a helyzethez pedig csak kevesen tudtak alkalmazkodni."
Ez a magyarázat érthető és logikus is, de a pleisztocénben volt már előtte több eljegesedés, amit túléltek. Viszont azokban még nem volt jelen a mai ember, ezért számomra nem érthető, miképp lehet kizárni az ember (komoly) szerepét a kihalásukban? Bizonyítani időgép híján nem lehet, de kizárni még kevésbé, mert a vadászatra szakosodott modern emberek a számítások szerint már minimális vadászattal is komoly/meghatározó szerepet játszhattak a megafauna lassan szaporodó nagyvadjainak kihalásában.
A Kőzetek Naplója
Utolsó kommentek:
Fejes Valentin 2022.07.08. 17:47:33
Nem olvastam az eredeti változatot, de kötve hiszem, hogy ilyen nyakatekert és képzavaros mondatokat használtak volna. Vagy ha így is történt, akkor azt a második kiadásnál remélhetőleg kiszemezgették, ahogy a tartalmat is frissítették (teszem hozzá, szerencsére, meg nagyon helyesen).
Az illusztrációk terén azért még bőven lenne hova fejlődniük, mert ahogy a fentebb mellékelt mintaoldalakból kitűnik, sajnos vannak köztük rondaságok.
Bejegyzés: Végtelen kiábrándultság másfél évtized múltán
Irbisz 2022.07.08. 17:39:12
Egyébként az eredeti angol is ilyen nyakatekert, képzavaros mondatokat használt?
Bejegyzés: Végtelen kiábrándultság másfél évtized múltán
Fejes Valentin 2022.07.06. 01:42:00
Bejegyzés: Varázslatos utazás a dinoszauruszok királyságába
AlexAston 2022.07.06. 01:39:40
Egyébként nagyon jó, érdemes megnézni.
Felnőtt és gyerek számára is élvezetes.
Bejegyzés: Varázslatos utazás a dinoszauruszok királyságába
Fejes Valentin 2022.02.05. 09:26:16
Bejegyzés: „Legyetek résen, és kis szerencsével dinoszauruszcsontokba botolhattok!”
gigabursch 2022.02.05. 09:25:26
Bejegyzés: „Legyetek résen, és kis szerencsével dinoszauruszcsontokba botolhattok!”
Fejes Valentin 2021.08.02. 22:30:31
Bejegyzés: Az óriásfogú őscápa védelmében
Lesz még Magyar Köztársaság 2021.08.02. 22:29:07
Hiába, a perm őshüllőinek és a harmadidőszak óriásemlőseinek nincs renoméja.
Bejegyzés: Az óriásfogú őscápa védelmében
Fejes Valentin 2021.06.23. 01:24:45
Bejegyzés: Nem csak a dinoszauruszok nőhettek óriásira a triász végére
Ásványcsiszoló Mester 2021.06.23. 01:20:28
Bejegyzés: Nem csak a dinoszauruszok nőhettek óriásira a triász végére
Irbisz 2021.06.04. 19:27:52
kösz szépen, megnéztem az eredeti cikket, abban is vizsgálták ezt az állományt.
Bejegyzés: Rájöttek, milyen őslény volt a „dinoszaurusz-csont” valódi gazdája
Fejes Valentin 2021.05.30. 11:50:17
Bejegyzés: Rájöttek, milyen őslény volt a „dinoszaurusz-csont” valódi gazdája
Irbisz 2021.05.26. 22:24:31
Ez főleg ott jelentős hatás, ahol az ember új veszély volt, példának az volt hozva, hogy Afrika nagyvad-állománya azért kiemelkedően nagy, mert az ottani állatvilág koevolócióban fejlődött az emberrel sok-sok százezer (millió) éve, hozzászoktak, hogy az embertől félni kell, mig Ausztrália és a 2 Amerika megafaunáját szinte kiirtotta az ott váratlanul megjelent és már fejlett ember - már a kőkorszaki szinten is.
Bejegyzés: Elődeinkkel szívhatott egy levegőt az utolsó egytülkű rinocérosz
Irbisz 2021.05.26. 22:24:01
Bejegyzés: A régmúlt vadászjelenetéről árulkodnának az új-mexikói nyomok?
Irbisz 2021.05.26. 18:00:27
Bejegyzés: Rájöttek, milyen őslény volt a „dinoszaurusz-csont” valódi gazdája
Fejes Valentin 2021.05.26. 16:54:33
Bejegyzés: Rájöttek, milyen őslény volt a „dinoszaurusz-csont” valódi gazdája
Fejes Valentin 2021.05.26. 16:48:38
Bejegyzés: A régmúlt vadászjelenetéről árulkodnának az új-mexikói nyomok?
Fejes Valentin 2021.05.26. 16:45:42
Bejegyzés: Elődeinkkel szívhatott egy levegőt az utolsó egytülkű rinocérosz
Irbisz 2021.05.26. 16:34:18
Ennek a feltételezésnek mi az alapja? Az akkori vadászok a megafauna vadászatához szoktak hozzá, évezredes tapasztalatuk volt benne, és a lomha óriáslajhár a könnyebb zsákmányok közé tartozott. Eltűnésük is az ember megjelenéséhez köthető, ahogy haladtak délre a mai indiánok ősei, úgy pusztultak ki szépen a földi lajhárok, mérettől függetlenül. Fegyvereik meg nekünk voltak csak kezdetlegesek, hozzáértő kezekben elég hatásosak voltak.
Bejegyzés: A régmúlt vadászjelenetéről árulkodnának az új-mexikói nyomok?
Irbisz 2021.05.26. 16:34:16
Ez a magyarázat érthető és logikus is, de a pleisztocénben volt már előtte több eljegesedés, amit túléltek. Viszont azokban még nem volt jelen a mai ember, ezért számomra nem érthető, miképp lehet kizárni az ember (komoly) szerepét a kihalásukban? Bizonyítani időgép híján nem lehet, de kizárni még kevésbé, mert a vadászatra szakosodott modern emberek a számítások szerint már minimális vadászattal is komoly/meghatározó szerepet játszhattak a megafauna lassan szaporodó nagyvadjainak kihalásában.
Bejegyzés: Elődeinkkel szívhatott egy levegőt az utolsó egytülkű rinocérosz