Alaszka délkeleti partvidékén néhány nap erejéig sokkal alacsonyabb a tenger állása, mint egyébként. Ilyenkor a földtörténeti múlt iránt élénken érdeklődő tudósok bátran hódolhatnak egyik legkedvesebb időtöltésüknek: a kövületvadászatnak. Így tett közel tíz éve, 2011. május 18-án Jim Baichtal is, aki kollégái társaságában barangolta be a környéket. Miközben a vidéket járták, a kemény kőzetből kiálló csontokra Gene Primaky lett először figyelmes.

Brazil és kanadai paleontológusok nemrég egy korábban ismeretlen pteroszauruszfajt írtak le részletesen. A nemzetközi kutatócsapat közös munkájának eredményeiről a Scientific Reports által publikált tanulmányban olvashatunk.

Első alkalommal kerültek elő hosszúnyakú dinoszaurusz kövületei Ecuador területéről. A párját ritkító felfedezésről a Cretaceous Research által közzétett tanulmányban olvashatunk.

Brian Hebert az Új-Skóciához tartozó Cape Breton-szigeten tett látogatása során kivételes fosszíliára akadt: az amatőr kövületvadász a Dendromaia unamakiensis háromdimenziós formájában fennmaradt részleges csontvázára bukkant 2017-ben. A váratlan felfedezést kisvártatva újabb meglepetés követte.

Nem sokkal a dinoszauruszok uralmának véget vető katasztrófát követően, hozzávetőlegesen 60–62,5 millió évvel ezelőtt, a paleocén idején tengethette mindennapjait a Kupoupou stilwelli, a pingvinek egyik korai képviselője.

Cédric Aria kollégája, Jean-Bernard Caron társaságában a különös Mollisonia plenovenatrix negyvenkilenc kiváló megtartású fosszíliáját tanulmányozta tüzetesebben az elmúlt időszakban. Vizsgálatuk döbbenetes eredményekkel zárult, az esetről összeállított közös munkájukat a Nature publikálta.

Szenzációs bejelentésről olvashatunk a rangos Nature által publikált tanulmányban: kínai paleontológusok az eddig ismert legrégebbi, körülbelül 550 millió éves nyomkövületekre bukkantak rá.

Míg a jégkorszak állataitól (például a gyapjas mamutoktól, a lovaktól vagy az oroszlánoktól) százszámra kerültek elő megkövesedett maradványok a Yukon területéről, addig az ezt megelőző időszakok élővilágáról szinte semmit sem tudtak a bolygónk íratlan múltja iránt érdeklődő tudósok. Ezen a helyzeten változtatott nemrég az a felfedezés, melynek hírét az utóbbi hetekben osztották meg a nagyérdeművel az American Museum Novitates által közzétett tanulmányban.

Teljesen váratlanul érhette a hír azt a lengyel gazdát, akivel nemrég paleontológusok vették fel a kapcsolatot: mint utóbb kiderült, egy hatalmas, akár a tízméteres hosszúságot is elérő tengeri őshüllő kövületeit találták meg kukoricaföldje mellett.

Körülbelül 230 millió évvel ezelőtt, a triász időszakban tengethette mindennapjait a valaha élt legősibb ragadozó dinoszaurusz, melynek megkövesedett maradványait Brazíliában fedezték fel a paleontológusok.