Brazil és kanadai paleontológusok nemrég egy korábban ismeretlen pteroszauruszfajt írtak le részletesen. A nemzetközi kutatócsapat közös munkájának eredményeiről a Scientific Reports által publikált tanulmányban olvashatunk.

Első alkalommal kerültek elő hosszúnyakú dinoszaurusz kövületei Ecuador területéről. A párját ritkító felfedezésről a Cretaceous Research által közzétett tanulmányban olvashatunk.

Brian Hebert az Új-Skóciához tartozó Cape Breton-szigeten tett látogatása során kivételes fosszíliára akadt: az amatőr kövületvadász a Dendromaia unamakiensis háromdimenziós formájában fennmaradt részleges csontvázára bukkant 2017-ben. A váratlan felfedezést kisvártatva újabb meglepetés követte.

Nem sokkal a dinoszauruszok uralmának véget vető katasztrófát követően, hozzávetőlegesen 60–62,5 millió évvel ezelőtt, a paleocén idején tengethette mindennapjait a Kupoupou stilwelli, a pingvinek egyik korai képviselője.

Cédric Aria kollégája, Jean-Bernard Caron társaságában a különös Mollisonia plenovenatrix negyvenkilenc kiváló megtartású fosszíliáját tanulmányozta tüzetesebben az elmúlt időszakban. Vizsgálatuk döbbenetes eredményekkel zárult, az esetről összeállított közös munkájukat a Nature publikálta.

Szenzációs bejelentésről olvashatunk a rangos Nature által publikált tanulmányban: kínai paleontológusok az eddig ismert legrégebbi, körülbelül 550 millió éves nyomkövületekre bukkantak rá.

Míg a jégkorszak állataitól (például a gyapjas mamutoktól, a lovaktól vagy az oroszlánoktól) százszámra kerültek elő megkövesedett maradványok a Yukon területéről, addig az ezt megelőző időszakok élővilágáról szinte semmit sem tudtak a bolygónk íratlan múltja iránt érdeklődő tudósok. Ezen a helyzeten változtatott nemrég az a felfedezés, melynek hírét az utóbbi hetekben osztották meg a nagyérdeművel az American Museum Novitates által közzétett tanulmányban.

Teljesen váratlanul érhette a hír azt a lengyel gazdát, akivel nemrég paleontológusok vették fel a kapcsolatot: mint utóbb kiderült, egy hatalmas, akár a tízméteres hosszúságot is elérő tengeri őshüllő kövületeit találták meg kukoricaföldje mellett.

Körülbelül 230 millió évvel ezelőtt, a triász időszakban tengethette mindennapjait a valaha élt legősibb ragadozó dinoszaurusz, melynek megkövesedett maradványait Brazíliában fedezték fel a paleontológusok.

A négylábúak főosztálya (Tetrapoda) kapcsán a gerincesek igen tág csoportjáról beszélhetünk, hiszen ugyanúgy magába fogalja a békákat vagy a krokodilokat, mint mondjuk a futómadarakat, a nagymacskákat és persze bennünket, embereket. Kezdetleges képviselőik vettek részt a szárazföld meghódításában, így végső soron hozzájárultak fajunk felemelkedéséhez. Fosszíliáik jobbára a devon végéről ismertek – bár kerültek elő megkövesedett maradványaik az időszak korábbi szakaszaiból is, ezek sajnos nagyon töredékesek, ezért a tudósok képtelenek többet elárulni róluk annál, hogy egykori gazdáik valaha léteztek. Ezen a helyzeten változtatott a közelmúltban egy szenzációs felfedezés.